Korunk hőseit, a mentőket ünnepeltük
Szombaton, május 10-én tartottuk hazánkban a mentők napját, amely magyar specialitás. Az egészségügyi dolgozók közül a mentők azok, akiket a legtöbbre tartanak az emberek, hiszen sokan az életüket köszönhetik nekik. Az érem másik oldala azonban a napi szintű hatalmas stressz, ami a tragédiák közben éri a mentőket. Hivatásuk szépségeiről, kihívásairól tudakozódtunk.
- 1887-ben május 10-én indult el az első mentőfogat lovas kocsival Budapesten, a mai Szent István Bazilika közeléből. Ott volt az első mentőörs, a mai mentőállomás megfelelője, ahol akkor még önkéntesek teljesítettek szolgálatot. 1948-ban állami kézbe kerültek az önkéntes mentőegyesületek és abban az évben május 10-én indult el az egységes Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Emiatt tartjuk ezen a dátumon a magyar mentőnapot – nyilatkozta szerkesztőségünknek Győrfi Pál mentőtiszt, az OMSZ szóvivője. Hozzátette, hogy nem tud olyan országról a világban, ahol hasonlóan egységes mentőszolgálat működne.
Ügyeleti feladatokat kaptak
Elmondta, hogy a mentőszolgálat különleges eleme és a legnagyobb volumenű szereplője a magyar egészségügyi ellátórendszernek. Ráadásul januártól az orvosi ügyeleteket is az OMSZ működteti, Budapest kivételével mindenhol az országban. Ennek hatására munkatársi létszámuk megduplázódott, mostanra több mint 16 ezerre nőtt. 257 mentőállomással rendelkeznek, több mint ezer mentőautó fut egy időben és évente körülbelül 1,3 millió beteget látnak el a mentések során.
- A mentő hivatás az egészségügyön belül is különleges, hiszen folyamatosan mozgásban vagyunk. Eközben a legmagasabb színvonalú, szakorvosinak, vagy kórházi intenzív osztálynak megfelelő egészségügyi ellátást visszük a helyszínre. Emiatt a társadalom is kitüntetett helyen kezeli a mentőket, akik között van mentő gépkocsivezető, mentőápoló és mentőtiszt. Utóbbiak orvosi egyetemet végeznek. A diszpécserszolgálatnál a telefon mellett pedig mentésirányítók ülnek. Különösen a pandémiás időszakban kaptunk sok elismerést, de a bajtársaink iránti bizalom azóta is töretlen – hangsúlyozta a mentőtiszt.
Vonzó a fiatalok körében
- Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb ez a szakma, mert biztos jövőt remélnek tőle. Ebben az is szerepet játszik, hogy munkánk során a legmodernebb technikát használjuk. Megváltoztattuk a kommunikációnkkal is, jelen vagyunk a közösségi média minden platformján – mutatott rá a szóvivő.
Beszámolt róla, hogy a mentő hivatás kalandos és szép. Ugyanakkor stabil lelki egyensúly, magas szintű szakmai ismeretek, rendkívüli rugalmasság és jó kommunikációs készség szükséges hozzá. Fontosnak tartják, hogy bajtársaikat támogassák a fizikai és lelki rekreációban. Ebben pszichológus és mentálhigiénés hálózat segíti a mentőket, valamint sportegyesülettel és a mentőállomások saját sporteszközökkel rendelkeznek.
Hozzáfűzte, hogy a munkájuk velejárója, hogy időnként agresszív betegekkel is találkoznak. Tavaly májusban Miskolcon is előfordult, hogy egy ittas beteg rátámadt az érte érkező egyik mentőre. Fegyvert nem tartanak, de a rádiójukon lévő pánikgombbal azonnal segítséget tudnak kérni. Ilyenkor az a protokoll, hogy amint lehet, elhagyják a helyszínt és a rendőrséghez fordulnak.
Okoseszközök segítik
Végül kiemelte, hogy ma már a központi 112-es ingyenes segélyhívószámon érdemes kihívni a mentőket, mert a 104 is ugyanoda fut be. A Gondosóra szolgáltatással szintén sok, több százezer idős, vagy egyedül élő, nehezen mozgó ember élt. A Gondosóra egy olyan eszköz, amivel gombnyomásra lehet mentőt hívni. Emellett az Életmentő mobil applikáción keresztül is elérhető az OMSZ diszpécserszolgálata, amit eddig több mint 700 ezren töltöttek le. Utóbbi azért praktikus, mert rögtön meghatározza a beteg címét és be lehet írni a tüneteit is. Az alkalmazás azonnal beküldi a központnak az illető személyi és egészségügyi adatait, megkönnyítve ezzel a sikeres mentést – tudtuk meg.
