A cikk szerint sorra kongatják a vészharangot a különféle szakmák felett, amelyeket veszélyeztet a mesterséges intelligencia terjedése. Különösen erős a harangzúgás a tartalomkészítés, azon belül is az újságírás körül, ami nem különösebben meglepő, hiszen például a ChatGPT egy nyelvi modellre építő robot, amelyik írott emberi szövegek milliárdjaiból tanul, rendületlenül.

Az Index megkérdezte a ChatGPT-t, hogyan látja, veszélyezteti-e az újságírók munkáját?

„Nem feltétlenül kell aggódniuk az újságíróknak azért, hogy teljesen kiszorítja őket a mesterséges intelligencia” – válaszolt a robot. Az emberi írók olyan elemeket adhatnak a szövegeikhez, amelyeket a gépi intelligencia nem tud, például érzelmi összetevőket, egyedi hangot, vagy humort. Emellett sok esetben az emberi írók, kreativitásukkal, olyan tartalmakat hozhatnak létre, amelyeket egy gép nem tudna megalkotni.

Megerősítette, hogy a ChatGPT önmagában nem képes megítélni egy forrás hitelességét vagy megbízhatóságát. A felhasználóknak ezért mindig érdemes kritikusan megközelíteni a robot nyújtotta információkat, és szükség esetén más forrásokból is ellenőrizni azokat – fogalmazott. Azt azonban elismerte, hogy valóban hatással lehet az újságírói szakmára, de nem feltétlenül veszélyezteti azt teljesen.

Az automatizáció és a gépi tanulás átalakítják ugyan az újságírói munkafolyamatokat és a médiaipart, de egyúttal új lehetőségek is születnek.

És felhívta a figyelmet, hogy az emberi kreativitás, az érzékenység és az emberi kontextus megértése olyan területek, amelyeken az emberek továbbra is kiemelkedhetnek és értéket teremthetnek a médiaiparban.