Miskolc a vallási turizmus Mekkája lehetne

Miskolc különleges turisztikai adottságokkal rendelkezik, ennek része a vallási turizmus is, amely folyamatosan fejlődik. A téma kapcsán pódiumbeszélgetést szervezett a Miskolc és Térsége Turisztikai Egyesület kedd délelőtt a Nyilas Misi Házban, amely tavaly ünnepelte húszéves évfordulóját. Ennek célja az volt, hogy az érintett vallási közösségek és turisztikai szakemberek között élénkítsék a kommunikációt, megosszák egymással a lehetőségeket és a felmerülő problémákra együtt keressenek megoldást. A beszélgetést moderálta Szendrei Mihály, a Miskolc és Térsége Turisztikai Egyesület elnöke és az Aranykorona Hotel - Történelmi Étterem ügyvezetője. 

Az eszmecsere előtt a házigazda Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora bemutatta a Nyilas Misi Házat, mint ikonikus helyszínt, amely konferenciákkal, programokkal, ifjúsági táborok szervezésével kapcsolódik a város vallási turizmusához. Ezt követően Jacsó Pál költő, ügyvéd, avasi hegygazda, lokálpatrióta A tilalmas erdő című, Avasról szóló versével köszöntötte a jelenlévőket. 

„A vallási turizmus a találkozás kultúrája, ahol az épített örökségen keresztül a látogatók közelebb kerülhetnek Istenhez” – mondta elsőként Szontágh Szabolcs református lelkész, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára, a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető – kormányfőtanácsosa. „Az elmúlt tíz évben Magyarországon közel ezer milliárd forintot fordítottak egyházi értékek felújítására. Megfogalmazódott, hogy fontos lenne ezeket megmutatni nemcsak hívők számára. Valamint azt, hogy hazánk keresztény gyökerekkel rendelkező ország” – vetette fel. Kiemelte, hogy ehhez megalkották a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervet 2030-ig.

A turizmus fontos része

Tavaly adták át a Kis-Sajó menti Ökumenikus Turistautat, amelynek Üveges István, Arnót polgármestere az ötletgazdája. 
„A 17 kilométeres útvonal hat települést foglal magában a Kis-Sajó völgyében. Minden településen több keresztény felekezet emlékei vannak jelen” – ismertette Üveges István. 

Felsorolta, hogy a turistaút Boldva községből indul, ahol Árpád-kori református templom áll. Továbbá a hagyomány szerint itt keletkezett első nyelvemlékünk, A halotti beszéd és könyörgés. Sajósenyén a római és görögkatolikus, valamint a református felekezet ökumenikus kápolnája tekinthető meg. Sajóvámoson egy zsidó temető található. Sajópálfala híres görögkatolikus zarándokhely, ahol a 17. században még könnyező Mária-ikon látható. Arnóton épült a vármegye első evangélikus temploma. Felsőzsolcán pedig az 1900-as évek elején felszentelt római katolikus templomba lehet ellátogatni. 

Kupcsik Sarolta idegenvezetőtől, a Miskolci Tourinform Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy szombatonként tematikus városnéző sétákat indítanak Miskolcon. Ezek között van olyan, amelynek része, hogy többféle keresztény felekezet emlékeit nézik meg, de például az izraelita emlékeken alapuló túra is indult már. Hozzáfűzte, hogy az irodának egyébként 62 vármegyei településsel élő a kapcsolata. 

Majd kitért rá, hogy fontos lenne, hogy a vallási szentélyek meghatározott időközönként látogathatók legyenek a nagyközönség számára is. Továbbá, hogy időben hírt kapjanak a vallási turizmus kapcsán szerveződő eseményekről. 

Még több zarándok jöhet

„A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont célja, hogy bemutassa a miskolci zsidóság több mint 300 éves történetét, amely mára a város egyik leglátogatottabb múzeumává vált” – hangsúlyozta Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija. Ezt követően szólt a zsidó múzeum baráti körének havi kulturális rendezvényeiről is. 

Továbbá az évi 100-150 ezres zarándoktömeget fogadó, vármegyénken áthaladó Csodarabbik útjáról. Előre vetítette, hogy mivel az ukrajnai háború miatt Európa egyik legnagyobb zsidó zarándokhelye, Uman nem látogatható, ezért tízszeresére nőhet a hozzánk érkező zarándokok száma, amire fel kell készülni. 

A legvégén kiemelte, hogy hitközsége legnagyobb problémája az, hogy a zsinagóga romosan áll, mert a teljes körű felújítása 5 milliárd forintba kerülne. Ez azért is gond, mert ez a vidék egyik legnagyobb zsinagógája, amely 1500 fő befogadására lenne alkalmas, akár kulturális eseményeken is. 

Egymást érik a templomok

Hangó István, az Avasi Református Templom lelkipásztora elmondta, hogy Miskolc belvárosában szinte egymást érik a műemlék templomok, ami országos szinten is különleges. Megosztotta, hogy még mindig kevéssé ismert az egyházközsége által birtokolt épített örökség. Emellett a nem régen felújított középkori templom múltja, amely a reformáció egyik fontos zarándokhelyévé vált. Ennek érdekében nemcsak a szentélyt és környezetét mutatják be a turistáknak, hanem nívós kulturális eseményeket, hangversenyeket, koncerteket is szerveznek. 

A megszólalók egyetértettek abban, hogy a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy egyelőre nincs olyan felekezetközi munkaközösség, amely az egységes miskolci vallási turizmus hátterének megteremtésén dolgozna. Ehhez szükség lenne Miskolc város segítségére is. 

Díszvendégként a közönség soraiban ült Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány alapítója és a Miskolci Ars Sacra Fesztivál ötletgazdája, Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke, Krank József, a Szentháromság ortodox templom parókusa és Bak László, a Nagycsaládosok Miskolci Szervezetének elnöke.