A fényképésznő Auschwitzba deportálásának 80. évfordulója alkalmából avat emléktáblát a Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet, június 27-én, csütörtökön, 18 órakor a Városház tér 7. szám alatt. Ezen a helyszínen volt az alapító műterme, ahol a miskolci gyülekezet is elindult, Roth Anni, Jászai Margit és Varjas Piroska gyülekezetszervező munkája révén. Bár Roth Anni rendelkezett menlevéllel, mégis, az evangélium hirdetése érdekében vállalt sorsközösséget a zsidósággal. Ebből az apropóból mesélte el a közösség két igehirdetője a gyülekezet elindulásának kalandos időszakát és mártírjuk tragikus halálának történetét. 

- Tizenhat évvel ezelőtt kezdtem el Roth Annival foglalkozni és most készülök könyvet írni az életéről. A gyülekezeti beszámolók, könyvtári és levéltári kutatás mellett személyesen is beszélhettem olyan gyülekezeti taggal, aki még találkozott az alapítóval – nyilatkozta szerkesztőségünknek Csolák Béla, a Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet igehirdetője. 

- Internetes forrásból sikerült kiderítenünk, hogy Roth Anni Hódmezővásárhelyen polgári, vallásos zsidó családba született. A helyi zsidó közösségnek a kántora volt a nagyapja. Édesapja pedig nyomdászként tevékenykedett, majd nyomdatulajdonos lett. A leánya polgári iskolát végzett, németül és franciául nagyon jól beszélt és zongorázni is tudott. Később fényképésznek tanult – részletezte. 

Barátnője révén tért meg

Elmondta, hogy Roth Anni 1921-ben nyitotta meg az első műtermét Hódmezővásárhelyen. 1926-ban Olaszországba utazott tanulmányútra, hogy a képtárakból, a nagy klasszikusoktól merítsen ihletet. Korabeli újsághirdetésekből tudjuk, hogy először Szegeden kutatott lakás után, hogy függetlenedjen a szülői háztól. 1929. augusztusában azonban végül Miskolc mellett döntött. A műtermének keresett helyet és hirdetéseiből az is kiderül, hogy fontos volt számára, hogy helyben elérhető legyen a kóser étkezés. 

- Miskolcon megismerkedett a református vallású Jászai Margittal, aki kolléganője és barátnője lett. Megismerkedtek egy harmadik, gyógyszerész hölggyel, Varjas Piroskával is, aki Debrecenből érkezett és elkötelezett keresztény volt, így bizonyságot tett nekik. Bátyja és ő is már ültek börtönben a hitükért. Barátnője bizonyságtétele által Roth Anni megtért és személyes Megváltójának ismerte meg az Úr Jézust – fejtette ki. 

Hozzátette, hogy az 1920-as években a kisegyházak összejövetelei engedélyhez kötöttek voltak. Sokszor betiltotta a hatóság és pénzbírsággal, sőt néha letöltendő börtönbüntetéssel is szankcionálta a tiltott találkozókat. 

Igeversekkel evangelizált

- Eleinte hárman jöttek össze a műteremben imádkozni, Bibliát olvasni. Készek voltak evangelizálni, de a Szentírásból azt értették meg, hogy a gyülekezetben az igehirdetés férfiak feladata. Kapcsolatba kerültek a református Vida Sándorral, aki idősebb korában görögből lefordította az Újszövetséget – számolt be Madarász Tamás, a Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet egyik vezetője. 

- Roth Anni – aki a kor egyik legjobb miskolci fényképésze volt – jövedelméből fiatalokat és vidékieket támogatott. Többek között a bár tanulatlan, de bámulatos igehirdetőt, az erdélyi származású bányászt, Bogya Józsefet és feleségét. Anni fotó műterme falára igeverseket tett ki és azok alapján kezdeményezett beszélgetést a vendégeivel. Esténként bibliatanulmányozásra hívták meg mindazokat, akiket érdekelt a Biblia üzenete – számolt be. 

Hierarchia nélküli egyház

Ezt követően az evangéliumi, konzervatív protestáns testvérgyülekezeti mozgalom tágabb történetéről ejtett néhány szót a miskolci gyülekezetvezető, amely az 1830-es években Angliából indult. A testvérgyülekezetek jellemzője, hogy a teljes - Ó- és Újszövetségi - Szentírást tanítják és nincs egyházi hierarchia, hanem laza szövetségben működnek, hasonlóan az I. századi keresztény közösségekhez. Nem elvárás, hogy vezetőik, igehirdetőik képzett teológusok legyenek, de az mindenképpen, hogy élő hitű, Krisztust követő emberek legyenek. Gyermekkeresztség sincs, hanem hitvallók bemerítését gyakorolják. Minden héten vasárnap nyitott „úrvacsorát” tartanak, amit jellemzően kenyértörési alkalomnak hívnak. 

Az 1930-as években elindult miskolci közösség tagjai – amely ma körülbelül 130 tagot számlál - megismerkedtek budapesti keresztyén testvérekkel is. Többek között Kiss Ferenc professzor, Kossuth-díjas anatómus egyetemi tanárral, aki akadémiai, társadalmi és evangéliumi keresztyén körökben is befolyásos személy volt. A Magyarországi Testvérgyülekezeteknek az egyik vezetőjeként, a korabeli Szabadegyházak Szövetségének elnökeként és a Magyar Evangéliumi Szövetség (ma röviden: Aliansz) egyik alapítójaként is ismerték. Roth Anni németből fordított bibliai témájú cikkeket az általa szerkesztett „Kegyelem és Igazság” című folyóirat számára – folytatta a gyülekezet vezetője. 

- A professzoron keresztül a zsidó származású Ungár Aladár igehirdetőt és bibliaárust is megismerték, aki 1933-ban a „Zsidóság és Krisztus” címmel tartott előadást a zsúfolt műteremben, annak ellenére, hogy abban a korban már erősödtek a zsidó ellenes hangok. Ungár Aladár később visszatérő igehirdetője lett a miskolci gyülekezetnek, amely az 1930-as évek végére már jó néhány tagból álló közösségé vált - vette fel újra a fonalat Csolák Béla. 

Önként vállalta a szenvedést

Tudatta, hogy az 1940-es évektől korlátozásokkal sújtották a zsidóság életét. Pusztán származási alapon sárga csillagot kellett hordaniuk és gettóba költöztették őket. A miskolci gettó a mai Vörösmarty városrész területén feküdt. Roth Anni keresztény hite és szolgáló élete révén, Kiss Ferenc közbenjárására menlevelet kapott. 

- Búcsúleveléből kiderül, hogy ő a mentességgel nem élve, tudatosan költözött be a gettóba, hogy bizonyságot tehessen Krisztusról zsidó sorstársainak. 1944. június 5-én a gettó felszámolásakor ütlegelés közben terelték át őket a Tatár utcai téglagyárba, ahonnan június 12-én három szerelvény indult Auschwitzba. Ezt követően június 14. és 15-én további három-három szerelvényt indítottak útnak. Az utazás embertelenségére jellemző, hogy 70-80 embert zsúfoltak be egy marhavagonba, akik mindössze egy vödröt kaptak. Borsod-Abaúj-Zemplénből ilyen körülmények között mintegy 15 ezer embert deportáltak. A 44 éves Roth Annit, mivel csípőficammal élt, valószínűleg azonnal a gázkamrába küldték – idézte fel.