- Huszonegyedik századi munkakörnyezetben tudjuk a hozzánk beérkezett kőzeteket és technológiákat vizsgálni, együtt tudunk működni az ipar szakembereivel – például a MOL munkatársaival – és tovább tudjuk folytatni a kutatásainkat magas színvonalon a megújult laborokban, az eredményeinket azonnal digitalizálva és megosztva más kutatóintézetekkel, egyetemekkel - emelte ki az intézet új helyiségeit bemutató beszédében Baracza Mátyás Krisztián az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet intézetigazgatója. 

Hozzátette, a korszerű laboroknak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrának köszönhetően az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet kimagasló helyet foglalhat el a hazai és nemzetközi földtudományi kutatási palettán. Az intézetigazgató hangsúlyozta, nagy esemény a kutatóintézet számára az átköltözés a régi helyükről erre az újra, az egyetem A/2-es épületébe, mert itt már huszonegyedik századi környezetben folytathatják munkájukat. Rámutatott, mostantól sokkal jobban integrálódnak az egyetem szervezetébe, a laborjaik nyitva állnak a hallgatók, fiatal kutatók előtt is, ahol láthatják az elméleten túl a gyakorlati munkát is. Nyárra is várnak külföldi diákokat - dél-afrikai és dél-amerikai hallgatókat -, akik náluk teljesíthetik a szakmai gyakorlatukat. Az AFKI és a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar integrációjával szorosabban kapcsolódhatnak be az egyetem vérkeringésébe. A világszinten is egyedülálló komplex tudás- és eszközállományukkal a tudományos élet és az ipar számára is hasznos szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

1

Megtudtuk tőle, hogy az intézetátadót egy kétnapos szakmai konferencia követi, amelyen többek között részt vesznek a Szegedi Egyetem, a Pannon Egyetem és a MOL képviselői, és más tudományos szakemberek, egyetemi kollégák. A konferencián az olajipar képviselői és az egyetemi szakemberek megvitatják egyebek mellett a különböző rétegkezelési eljárások és technológiák hatékonyságát. 

- Azt gondolom, a Miskolci Egyetem erőssége volt mindig, hogy képes igazodni a változó kor követelményeihez – emelte ki intézetátadó beszédében Horváth Zita, az egyetem rektora, aki felidézte a hosszú időre visszanyúló múltat Selmecbányától, Sopronon át Miskolcig. És azt a megtett utat, amellyel mára a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába került be az egyetem. 

Hangsúlyozta, az ME folyamatos szellemi és fizikai építkezésben van, számos épületük újult meg az elmúlt időszakban. Ezek zöme még az ötvenes években épült és jó, ha tisztasági festéseken átestek az évtizedek során. Most van arra lehetőség, hogy több lépcsőben sorra megújuljon szinte az egész kampusz, kollégiumokkal, tanulmányi épületekkel és egyéb létesítményekkel – könyvtár, sport – együtt. Ennek a munkának részeként tudják most átadni az AFKI-nak is az új laborokat, irodákat. 
Az intézet korábban az Egyetemváros más részén működött, amely épületet át kellett adni a gyorsan bővülő Egészségtudományi Kar számára. Az AFKI így nem csak fizikailag, de szervezetileg is „beköltözött” az egyetemre, a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar része lett. 

- Ez a szervezeti felépítés megfelel a mai kor igényeinek, sokkal jobban ki lehet használni a szinergiákat. Nem csak egyszerű átköltözésről van szó, hanem új laborokat hoztunk létre, új laboreszközökkel. Itt olyan kutatás folyik, amely az országban egyedülálló. Együttműködve számos más egyetemmel és nagyvállalatokkal is, mint például a MOL – ismertette a rektor. Ezek különösen a geotermikus energia, a földtudomány, a szénhidrogének, avagy a kritikus anyagok kutatása területén folynak.
A rektor reméli, hogy ez a szorosabb szimbiózis hozzájárul majd a pályázatok elnyeréséhez, illetve az ipari, piaci szereplők megrendeléseinek növekedéséhez. Úgy fogalmazott, a kar és az intézet integrációjával újra összenőtt, ami összetartozik. 

Mucsi Gábor, a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar dékánja is arról beszélt, hogy a kar és az intézet fontos feladata az ipari szereplők kiszolgálása. Mint mondta, a kutatások nem a fióknak vagy a „felhőbe” készülnek, hanem az alapkutatás mellett, alkalmazott kutatást is végeznek az ipar, a gazdasági szereplők számára. Folyamatos a konzultáció a piaci szereplőkkel, hiszen a kutatásaikat ők hasznosítják. 
- Az ipar változásával nekünk is változnunk kell, de nem csak lekövetni a változásokat, hanem negyedik generációs egyetemként előre is kell tekintenünk és felhívni az ipari szereplők figyelmét arra, amiben komoly potenciált látunk a jövőben – fogalmazott a dékán, aki örül ennek a szervezeti átalakulásnak, mert úgy látja, így a kompetenciáikat és a szinergiákat jobban ki tudják majd használni.