Vasárnap volt hatvan éve, hogy a szovjet világbajnok Miskolcon mérkőzött
1963. július elején életében először jött Magyarországra a 26 éves szovjet Mihail Tal, aki akkoriban azzal a címmel büszkélkedett, hogy ő a világ legfiatalabb sakkvilágbajnoka. A féléves kihagyása után a 60 évvel ezelőtti dr. Asztalos Lajos emlékversenyen, Miskolcon játszott ismét Tal, akit már akkor is rigai varázslónak keresztelték el. A kényszerpihenő okáról részletesen nem írtak az újságok, megelégedtek annyival: egészségügyi panaszai indokolták a szünetet - emlékezett meg az eseményről a telex.hu, hozzátéve,
Tal úgy gondolta, Miskolcon kaphat majd új lendületet a karrierje, ami érezhetően hullámvölgybe került. A Népszabadság újságírója meg is kérdezte tőle, mit gondol, visszaszerezheti-e a világbajnoki címet?
„Erre a válaszra nem én, hanem a riválisaim illetékesek. Ha ők nem ellenkeznek és belenyugszanak a vereségükbe, én nem fogok tiltakozni ellene. Garantálom”
– válaszolta akkor szellemesen a szovjet sakkozó.
Korabeli visszaemlékezések szertint, amikor Tal nagymester, exvilágbajnok Miskolcra érkezett, a fél város fel volt bolydulva, mindenki látni akarta a legendás játékost. Tal szimultánt is adott a nagyérdeműnek, és persze mindenkit könnyedén legyőzött. Érdekes, bár nem közvetlen a témához illő egybeesés, hogy az Avasi Kilátót is ebben az évben adták át.
Tal egyébként nem csak kiváló képességű sakkozó volt, de az elhivatottságával is kivívta a helyét a sportág legszűkebb elitjében.
Imádta a sakkot, önpusztító tempóban élt, nehéz versenyparti után is képes volt egész éjszakákat végigjátszani, szeretett időelőnyt adni, hogy aztán zsenialitásával lenyűgözze rajongóit. Mindezt kiválóan példázza utolsó híres húzása: 1992. május 28-án, bár veseelégtelenségben haldoklott, elhagyta a kórházat, hogy játsszon Garri Kaszparovval, akit sikerült is megvernie. Nem sokkal ezután 1992. június 29-én hunyt el.
