Zöld és kék stratégia, avagy mit kezdjünk a csapadékkal?
A szerdán megrendezett workshop célja egy települési csapadékvízkezelési útiterv előkészítése volt Miskolcon, más nagyvárosok szakembereinek és tanácsadó szervezeteknek a bevonásával. A miskolci önkormányzat és cégeinek képviselői mellett, a LIFE Városi Eső projekt, Budapest XII. kerülete, az Urbavis Kft., a Klímabarát Települések Szövetsége és a Trinity Enviro Kft. képviselői, valamint az ózdi önkormányzat küldöttei adták össze tudásukat a városi vízgazdálkodás, csapadékvízelvezetés vagy felhasználás témáiban.
A Városi Eső Projekt a városi csapadékvíz kezelési lehetőségek számbavételéről és megvalósításáról szól, fő célkitűzése a városi klímaadaptáció támogatása a csapadékkezelés terén a zöld (egészséges növényi környezet) és a kék (vízgazdálkodás) infrastruktúrák közötti kapcsolatok erősítésével. A szakemberek többek között természetközeli és technológiai megoldásokat keresnek a hirtelen lezúduló csapadék káros következményeinek csökkentésére.
A hirtelen lezúduló esők romboló hatásaival Miskolc is találkozott már – erről a találkozót megnyitó Hollósy András alpolgármester is beszélt. Hangsúlyozta, nagyon fontos az önkormányzat számára a városi klímaadaptáció és ezen belül a csapadékvízelvezetés. Ehhez előremutató tervekre van szükség, ezért támogatják az ilyen eseményeket is, mint a Városi Eső Projekt workshop-ja, ahol a miskolci önkormányzat és a város érintett cégeinek szakemberei értékes tudáshoz, új ismerethez juthatnak. Ezek később beépíthetők lesznek a csapadékvízkezelési útitervbe.
- Az elmúlt évek, évtizedek is megmutatták, hogy Miskolcon a csapadékvizet komolyan kell venni. Nem csak az 1878-as nagy miskolci árvízre kell gondolni, hanem akár a 2010-es árvízre is, amely veszélyeztette a várost. Olyan megoldásokat akarunk találni – akár az avasi lakótelep, akár a belváros vonatkozásában -, amelyekkel csökkenthetők a veszélyek, kezelhetők azok a területek, ahol extrém a nyári hőterhelés, avagy növelhetők a zöld szigetek a városban. Bízom abban, hogy a mai workshop is használható tudással, a tapasztalatok megosztásával járul majd hozzá ehhez a törekvésünkhöz – fogalmazott az alpolgármester.
Hozzátette, már az őszi nagytakarítási program során is kiemelt feladatként kezelték a városi csatornák, patakpartok, lefolyók, csapadékvízelvezetők megtisztítását. Hollósy András megosztotta, hogy jelenleg mintegy 25 – 30 milliméter esővizet tud óránként biztonságosan elvezetni a meglévő csapadékvízelvezető rendszer, ha ennél több érkezik, az már túlfolyásokat okoz, amit kezelni kell.
Kiemelte, szeretnék mind a csapadékvíz elvezetés, mind a felhasználás oldaláról megközelíteni a kérdést, hiszen a XXI. század a vízről fog szólni. Miskolc pedig a Bükk városa, amely – ahogy egy dal is mondja – a Bükk lábától a Sajóig ér, kiemelten vizes környezetben.
A rendezvényen megtudtuk még, hogy a csapadékvíz kezelése Miskolcon nagy jelentőséggel bír, árvízvédelmi, katasztrófavédelmi, klímavédelmi és ivóvízbázis-védelmi szempontból is kiemelt fontosságú terület. Mivel a város jelentős része domb és hegyvidéken terül el, így a lehulló csapadék meghatározza a Szinva árvizei mellett a város ivóvízellátását is.
A csapadékvíz elvezetésének biztosítása óriási terheket ró a városra, ugyanakkor fontos szempont a csapadékvíz megtartása is, amivel öntözni lehetne a városi zöldfelületeket és mérsékelni a felmelegedést. Ezért lépéseket kell tenni a jelenlegi vízelvezetési, betonozási gyakorlatoktól a vízmegtartás, a komplex vízgazdálkodás és a természetalapú megoldások irányába.
