Cziffra György est az egyetemen, emléktábla avatással és koncerttel
A több eseményből álló megemlékezés délután a főépület előcsarnokában elhelyezett emléktábla felavatásával kezdődött, amelyet az alkotó Máger Ágnes miskolci festőművész és Veres Pál Miskolc polgármestere jelenlétében lepleztek le az ünnepélyes ceremónián.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora hangsúlyozta, régóta várták ezt a pillanatot, ezzel egy nagy adósságát törlesztette az egyetem, mivel 2021-ben volt a zongoraművész születésének századik évfordulója, ám akkor csak egy koncerttel adóztak az emlékének a Zenepalotában. Mostantól ez az emléktábla is hirdeti, hogy Cziffra György 1950 és 1953 között itt építette az akkor születő egyetem első épületeit, mint a kommunista rendszer által bebörtönzött rab.
„Azt gondolom, ha Cziffra Györgynek semmi köze nem lenne a Miskolci Egyetemhez, akkor is az ő művészete megérne annyit, hogy egy olyan egyetem, ahol van egy Bartók Béla Zeneművészeti Kar, ahol előadóművészeket és zenetanárokat képzünk, megemlékezzen a világ egyik leghíresebb művészéről. Egy olyan művészről, akire nem csak mi, de az egész ország zeneszerető közönsége büszke lehet” – mondta a rektor. Kiemelte, a világnak nincsen olyan szeglete, ahol ne hallottak volna Cziffra Györgyről.
A méltatás után Horváth Zita egy idézetet osztott meg az ünneplő közönséggel, Határ Győző írótól, aki Cziffra Györggyel raboskodott együtt és építette Miskolcon az egyetemet. Az író egy interjúkötetben számolt be arról, miként igyekezett az egykori rabok közössége megvédeni a már akkor is nagy elismertségnek örvendő zongoraművész kezeit a nehéz kőművesmunkától, és hogyan tört utat magának még a primitív barbárságon át is az a zene, az a zongorajáték, amely ezektől a féltett művészkezektől származott.
Az ünnepi beszédet követően az egyetem rektora Máger Ágnes és a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Balázs János zongoraművész asszisztálásával leplezte le az új emléktáblát. A zongoraművész hívta életre 2016-ban a Cziffra Fesztivált, aki egyúttal az esti Cziffra koncert egyik előadója is volt Kovács Kati énekesnő mellett.
Horváth Zita felhívta a figyelmet a zongorista életét feldolgozó, Petrovics Eszter rendezte Cziffra100 - Tele van a két kezem boldogsággal című filmre, amelyet a délután folyamán vetítettek az egyetem főépületében. A másfél órás alkotás a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Cziffra György születésének 100. évfordulója alkalmából, hogy bemutassa a világhírű zongoraművész sorsát és művészetét.
A napot a Cziffra György Emlékest zárta, amelyen Kovács Kati és Balázs János adott koncertet a Díszaulában. A koncerten Kovács Katitól többek között az elmúlt hatvan év klasszikus dalai hangzottak el, Balázs János zongoraművész pedig Cziffra György leggyakrabban játszott repertoárjából adott válogatást. A zeneszámok közben Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora a két előadóval közösen idézte fel a pesti bárkorszak hangulatát és ikonikus történeteit.
Cziffra György a 20. század második felében a nemzetközi koncerttermek ünnepelt zongoristája volt. Harcolt a második világháborúban, majd 1950-ben megpróbálta elhagyni az országot. Menekülése azonban nem sikerült, így politikai fogolyként Miskolcra, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésére került, ahol kőfaragásra osztották be és csak fortélyok árán tudta megkímélni a kezét. Szabadulása után a pesti bárok sztárja lett. Mezei Mária, Puskás Öcsi és sokan mások rajongtak játékáért, különleges improvizációiért. Az 1940-es évek slágerei mellett mindig repertoárján voltak a klasszikus darabok, köztük Liszt és Chopin művei. Parafrázisai, átiratai a mai napig klasszikus zenei koncertműsorok részét képezik.