Ezeréves templom és gömbsakk a Felvidék Ház márciusi programjában

A Sámoti Antióchiai Szent Margit templom az Árpád-korból származik, az iratok az  1260-as években említik először.  Az Esterházy Akadémia munkatársai és Méry János újságíró komolyabban éppen tíz éve, 2015-ben kezdtek el foglalkozni a történetével.  Nem sokkal ezután megdőlt a templom tornya, amelyet Myjavec Pál plébános segítségével és a műemlékvédelmi hivatal engedélyével sikerült eltávolítani. A tornyot végül nem építették vissza, a művészettörténeti feltárás elvégzésekor ugyanis kiderült, hogy az csak a 19. század végén került az épületre.

A  Via Nova somorjai szervezete közreműködésével több alkalommal is kitisztították a benőtt területet, a somorjai plébánia alá tartozó templomot pedig több sikeres pályázatnak köszönhetően sikerült kívülről felújíttatni, valamint a tetőszerkezetet és a tetőt is kicseréltetni.

Körülbelül ötven év után újra celebráltak benne szentmisét, sőt 2024-ben - körülbelül kétszáz év után - hajnali szentmise is volt a majd ezeréves falak között. A templom megmentéséről hallunk Méry János előadásában, március 12.-én szerdán a miskolci Felvidék Házban.

Március 26-án egy felvidéki magyar találmány és feltalálója, Boholy János lesz a Felvidék Ház-Miskolci Galéria vendége 17 órától, aki megoldotta, hogy ne tudják többé sarokba szorítani a sakktáblán.
 
- Egy szabadalommal védett újításról lesz szó, amelynek célja a tudatosan irányított gondolkodás fejlődésének az elérése, a határtalan erő kibontakozási lehetőségének az elősegítése - mondja Boholy János, aki újságírói kérdésre egyszer humorosan kifejtette, hogy nagyon bosszantotta amikor a sakktáblán sarokba szorították, ezért találta fel a sakkgömböt, amelynek kialakításával a sakkjáték történetében új lehetőség nyílik a bábok határtalan mozgatására.

Az újító szerint, ez a játék a hagyományos sakkjátékhoz viszonyítva komolyabb kihívást, több gyakorlatot, nagyobb tudást és kitartást kíván a játékosok részéről. Lényegében és egyszerűbben kifejezve: minden sakkozónak meg kell tanulni a bábok mozgatásának törvényszerűségeit, újra kell tanulni a sakkjáték alapjait a korlátlan felületen. Elengedhetetlen a három dimenzióban történő gondolkodás készsége, mivel csak a sakkgömb felét tekinthetjük át (bár a gömb forgatásával tulajdonképpen minden mezőt ellenőrizni lehet). 

Az optikailag két dimenzióhoz szokott játékos a 64 mezőt gondolatban és gyakorlatban a harmadik dimenzióba helyezi. Az így keletkezett egyetlen negatívumot természetesen sokszorosan kárpótolják a bábok új tulajdonságai - többszörösen felülmúlják eddigi önmaguk teljesítményét -, és a sakkjáték új változatainak lehetőségei. Előadása után a bátrabbak sakkozhatnak is egyet Boholy Jánossal a gömbsakkon.