A Kálvária-búcsún mutatták be először a felújított stációkat a híveknek
Az esős idő ellenére is eredeti helyén, a Kálvária-dombon tartották meg szeptember 14-én, szombaton délután a Kálvária-búcsút. Ez mindig a Szent Kereszt felmagasztalása nevű katolikus ünnephez kötődik, mert erre a névre szentelték fel a Kálvária-kápolnát. Az ünnep neve onnan ered, hogy ezen a napon a hívek Krisztus keresztfájának a legendás megtalálását, illetve a Megváltó kereszthalálának jelentőségét elevenítik fel.
A kálváriák a római katolikus vallásban Krisztus szenvedéseit, a keresztutat, a Via Dolorosát idézik fel egészen a Golgotáig. Céljuk, hogy keresztúti ájtatosságokkal segítsenek az elmélyülésben, a megváltás lényegének megértésében.
A mai Kálvária-búcsú több szempontból is kiemelkedő volt Miskolc számára. Most láthatták először az érdeklődők ünnepélyes keretek között teljes pompájukban a felújított stációkat a Kálvária-dombon, amelyeket a Piukovics-család nagylelkű adományából sikerült helyreállítani. Ebből az apropóból az eseményen mutatta be újmiséjét Piukovics Dániel atya, aki az adományozó család újonnan felszentelt pap gyermeke. Zenei szolgálattal a Mindszent Karizma közösség dicsőítő zenekara közreműködött.
Népes zarándoktalálkozó
Továbbá ezen a helyszínen ért véget az országos Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódó Nyitott Templomok Napja, amelyet a II. Miskolci Ars Sacra Fesztiválon városi zarándoklat formájában tartottak meg. Ennek során négy útvonalon, gyalogos zarándoklat keretében tekinthették meg a résztvevők Miskolc több mint negyven templomát. A négy zarándokcsoport a Herman Ottó Múzeum és a Kálvária-domb aljában találkozott, hogy onnan együtt sétáljanak fel a 17 órakor kezdődő szabadtéri búcsúi szentmisére.
„A napokban azt mondta nekem valaki, hogy milyen jó lenne, hogyha Miskolcon is kialakulna egy kis csíksomlyói hangulat. Ez most az! Ugyanaz a lelkesedés és kitartás megvan azokban is, akik reggel 8 órától jöttek végig a város templomain, hogy a Kálvária-dombon találkozzanak a megújult stációk között. Aztán egy közös búcsúi szentmisén vegyenek itt részt” – köszöntötte a zarándokokat Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa, mint házigazda.
Sötét múlt, örömteli jelen
Ezt követően pedig az egyházközség képviselőtestületének világi elnöke köszönetet mondott a Piukovics-családnak.
„Szinte napra pontosan 161 évvel ezelőtt, 1863. szeptember 13-án szentelte fel Bartakovics Béla egri érsek a miskolci Kálváriát. Az akkor Tűzköves dűlőnek nevezett domboldal hamar népszerűvé vált a lakosság körében. Így a város vezetése a Kálvária alatti völgyben kialakította a Népkertet, ami összefüggő zöld területet, pihenőparkot alkotott. A II. világháború után sötét időszak következett a Kálvária életében is. Új nyomvonalat kapott a Csabai utca kettévágva a Népkertet. 1953-ban átadták a pártházat, a mai Pannon-tenger Múzeum épülete. Idekerült egy 33 sírból álló szovjet katonai temető is” – ismertette Révy Tamás, a Miskolc-Mindszenti Római Katolikus Egyházközség képviselőtestületének világi elnöke.
„A kápolnát bezárták, a dombnak megszűnt az eredeti funkciója, ezzel együtt megkezdődött a terület amortizációja. A kint lévő objektumokat pedig folyamatosan megrongálták. A rendszerváltás óta többször tervezték a miskolci Mindszenti Plébánia plébánosai és képviselőtestülete a terület felújítását, de csak részmegoldásokra nyílt lehetőségünk. A mai átadás ezért egy igazi örömünnep, amivel dédelgetett álmunk válik valóra” – árulta el.
Az örökélet forrása lett
A köszöntők után a következő evangéliumi szakasz alapján hirdette az Igét az újmisés atya: „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn.3,14-15)
„Nem egy kivégzőeszköz az, amit ünneplünk, hanem azt a Jézus Krisztust, aki rajta függött a keresztfán. Akinek a halála életet adott számunkra. Egy kivégzőeszköz első ránézésre a gyalázat eszköze, mégis az Isten dicsőségének az eszközévé lett” – mondta prédikációjában Piukovics Dániel atya.
„Ahogy az egykori választott nép vándorolt a pusztában, úgy akar minket az Úr a szolgaság földjéről, Isten gyermekeinek a szabadságába átvezetni. Amikor kétkedéseik között a kígyók megmarták a zsidókat, akik feltekintettek a Mózes által kereszt alakban póznára tűzött rézkígyóra, azok meggyógyultak. Jézus keresztje ugyanilyen hatást gyakorol a világra, mert képes átalakítani a mi szenvedéseinket üdvösséget hozó szenvedéssé” – hívta fel a figyelmet az atya.
A hagyomány szerint a kereszténybarát Nagy Konstantin római császár édesanyja, Szent Ilona ásatta ki Krisztus keresztfáját a Szentföldön a 4. században. Azonban az előkerült keresztdarabokról nem tudták eldönteni, hogy melyik lehetett Jézusé. Az egyiktől viszont meggyógyult egy halálos beteg asszony, így választották ki a szent ereklyét. A jeruzsálemi Szent Sír Bazilikát 335. szeptember 13-án szentelték fel. A népnek pedig az ezt követő napon mutatták be először Krisztus keresztjének ereklyéjét. Azaz szeptember 14-én magasztalták fel a Szent Keresztet – tudtuk meg a városi zarándoklat egyik állomásán, amelyre később még egy személyes beszámoló keretében visszatérünk.