Mint a sajtónyilvános aláírási ceremónián kiderült, a felek között már 2008-ban létrejött egy együttműködési megállapodás, amelynek keretében „megtanultak együtt dolgozni” a nemzeti park és a villamoshálózati szolgáltató munkatársai, azért, hogy közösen tudják megtalálni azokat a kompromisszumokat, és jó megoldásokat, amelyekkel egyaránt biztosítható az üzemszerű áramtovábbítás és az élővilág, különösen a madarak védelme. 

Az ünnepi program apropóját a Hejőpapinál folyamatban lévő földkábelesítési projekt, illetve a két szervezet már több évtizedre visszanyúló együttműködésének az új megállapodással való megkoronázása adta. Köszöntőbeszédében Antal József, az MVM Émász Áramhálózati Kft. ügyvezetője rámutatott annak a kapcsolatnak a fontosságára, amely a két szervezet között, immár évtizedekre visszavezethetően kialakult. 

Hangsúlyozta, a villany ma már minden háztartásban, a legeldugottabb tanyákon is ott van, ez azonban csak úgy lehetséges, hogy az áramot valamilyen hálózaton el kell juttatni a felhasználási helyére. Ez még ma is így van, amikor egyre elterjedtebb a saját napelempark vagy a szélerőmű, amelyek helyben is képesek áramot termelni. Ezekkel együtt is szükség van és lesz a jövőben is szükség lesz a hálózatokra, amelyek behálózzák az országot, nyomvonalaik pedig keresztülvezetnek szántóföldeken, erdőkön, akár természetvédelmi területeken is. Ezzel nem egyszer megzavarva a különböző élőhelyek működését. Ezért van szükség arra, hogy más szakemberekkel együttműködve igyekezzenek minimalizálni ezt a zavarást, vagy sokszor konkrét károkozást is, mint a madarak áramütése, vagy a vezetékeknek repülése miatt előálló pusztulást. 

- A munkatársainknak meg kell tanulniuk, hogy nem csak az áramszolgáltatás biztosítása a feladatuk, hanem a környezetüket is óvniuk kell. A villamoshálózatok nem éppen a legkörnyezetbarátabb szerkezetek, ezt mutatja az is, hogy már az építésükkor feldúljuk a környezetet, megbolygatjuk a talajt, fákat vágunk ki, esetleg éppen a madárvonulások útjában létesülnek. A tájképben sem szép, amikor ott vannak a villanyoszlopok, azonban ez a mai modern világunk velejárója. Nekünk meg kell próbálnunk ezt úgy csinálni, hogy az adott környezet lehető legkisebb zavarásával járjon – ismertette Antal József. 

Hozzátette azért fontos, hogy együttműködjenek például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakembereivel, mert az a gólya, amely az áramszolgáltatónak üzemzavart okoz, az a természeti környezetnek egy igen fontos része. Ahol ezek veszélybe kerülnek, ott az MVM Émász Áramhálózati Kft. munkatársainak is tenniük kell azért, hogy a jövőnek megtudják őrizni ezeket a madárfajokat, a természeti környezetet. Az MVM stratégiai pilléreiben ez a törekvés egyértelműen jelen van.   

A másik aláíró fél képviselője Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a madárfajok jelentős hányadára az elektromos vezetékhálózatok egyszerre pozitív és negatív hatást is gyakorolnak. Egyik kedvező hatásuk például, hogy az élőhelyként a gyéren fásult síkvidéki területeket használó fajoknak kiülési lehetőséget teremtenek a vezetékek vagy ezek tartószerkezetei. Azonban a vezetékhálózat elemeinek kialakítása sok esetben a beülő madarak áramütésének jelentős veszélyét is magában hordozza, és sajnálatos pusztulásuk olyan mértékű, amit az említett pozitív hatás közel sem ellensúlyoz. 

Az egyes állományok pusztulásának pontos mértékét nehéz felmérni, mivel az áramütést szenvedett vagy a vezetéknek repülés következtében elpusztult példányokat a természet – rókák, macskák, kutyák, egyéb rágcsálók, madarak és rovarok – gyorsan eltűnteti, a tapasztalatok alapján azonban közelítő becslés adható, amely szerint kijelenthető, hogy ez a szám átlagosan és évente százezres nagyságrendű. Ennek tarthatatlanságát felismerve a BNPI már 2008-ban együttműködést kezdeményezett és keretmegállapodást kötött az ÉMÁSZ-szal, amit a középfeszültségű hálózat madárvédelmi jellemzőinek javítását eredményező eddigi nyolc közösen megvalósított LIFE és KEOP projekt is fémjelez. 

Az igazgató ismertette, hogy a közös munka eredményeként a dél-hevesi és dél-borsodi tájegységek területén húzódó középfeszültségű hálózat oszlopainak madárvédelmi kiegészítése is elkészült. Az érintett hálózatrész hossza mintegy 1 450 kilométer, amit 15 500 oszlop hordoz. Ez a mennyiség az ÉMÁSZ teljes hálózatának 16,4 százalékát képezi. A célzott madárvédelmi beavatkozásokkal érintett vezetékszakaszokon 1 440 oszlopot új, „madárbarát” jelzővel illethető fejszerkezet-típusokkal alakítottak ki. Túzokvédelmi és élőhely-rekonstrukciós beavatkozások során 41,3 kilométernyi vezetékszakaszt - illetve az ezt tartó 275 oszlopot – bontottak el, amelyek helyére földkábel került.

Rónai Kálmánné kiemelte, hogy mindezen fejlesztések eredményeként az érintett hálózatrész oszlopain áramütés miatt esetleg elpusztuló madarak száma a korábban ismert átlagos mennyiség tizedére mérséklődött. Az oszlop-fejszerkezetek ismert műszaki jellemzői és az ezekre szerelhető madárvédelmi eszközök alkalmazhatóságának korlátai között ennél hatékonyabb madárvédelmet szabadvezetékes hálózaton jelenleg nemigen lehet elérni – tette hozzá. 

- Ennél jobb, száz százalékos madárvédelmi hatékonyságot földkábel rendszerszintű használatával lehetne megvalósítani, azonban ennek rövidtávú megvalósulása nem reális elvárás. Ezzel együtt is törekedni kell az egyre nagyobb hálózatrészt érintő és tartósan hatékony, innovatív műszaki megoldások alkalmazására – fogalmazott a BNPI igazgatója. 

Az ünnepi beszédeket és az együttműködési megállapodás aláírását követően, a szakmai közönség előadásokat hallgatott meg a BNPI és az MVM Émász Áramhálózati Kft. együttműködése a madárvédelem területén témában, megismerhették az MVM madárbarát fejlesztéseit, a Hejőpapi földkábelesítési projektet, valamint bemutatták az elektromos hálózatok és a madárvédelem összehangolásának jelen állását.