Különleges színezetet kaptak Miskolc ismert és kevésbé ismert történetei a város legújabb színjátszóhelyén. Ugyanis nem csak az emléktáblákkal ellátott épületeknek van sztorija, minden tér, utca és zug tudna mesélni valami érdekeset. Ezekből a töredékekből, mint szálkáiból a fatörzs, áll össze Miskolc krónikája.

A TTH Színpad Háttérsztorik című műsorában tulajdonképpen színházzal narrálták a kiválasztott legendákat. Az elbeszélő szerepét Harsányi Attila, Jászai Mari-díjas színművészünk vállalta magára: ő olvasta fel a kiválasztott történeteket, amelyek megelevenedtek a színpadon Rudolf Szonja, Rózsa Krisztián, Farkas Sándor és Fandl Ferenc játéka mentén. Mindezt tették egy csordultig telt nézőtérrel szemben.

Az előadás pikantériáját az adta, hogy

a színművészek nem tudták, mikor mit kell csinálniuk, hanem improvizáltak a hallott szöveg alapján. Ehhez olyan válogatott, többnyire színpadon idegennek tűnő eszközök álltak a rendelkezéseikre, mint egy játékgitár, egy szita, egy bozótvágó kés, vagy éppen egy kisgyerekek altatásához használt mesemondó papagáj.

Mindez pedig olyan helyzetekhez vezetett, amik hol az ad hoc jellegük miatt, hol a jól sikerült szituációk révén dolgoztatták meg a nézők rekeszizmait, de pofátlanul röhejes pillanatokból is akadt pár.

Az előadás alapját Csorba Piroska és Fedor Vilmos "Miskolci Legendák" című kötete szolgáltatta, ezekből írtak át négyet színpadon is működő formába Harsányi Attiláék. A kocsonya és a béka sztorija, az avasi bujdosópohár mondája, Angyal Bandi esete a főispán székével valamint a láthatatlan hegedűs szomorkás története jelent meg a nézők előtt.
A dolog viszont nem merült ki ennyiben.

Harsányi Attila minden színre vitt história után beszélgetett egy-egy kiválasztott szereplővel: egy kialvatlan miskolci polgárral, akit nem hagyott pihenni éjszakánként a folytonos hegedűszó, az alispán szakácsnőjével, a janicsárral, aki ötös volt fosztogatásból az iskolában, de azt is megtudhattuk, mit szólt a kocsonyában rekedt béka, amikor észrevette, hogy egy tót fuvaros pislog vissza rá.

A Háttérsztorik ötletgazdája kollégánk, Bájer Máté, aki elmondta, hogy sorozatban gondolkodnak: a miskolci legendák mellett helyi bűnügyek, szerelmi sztorik, vagy épp a DVTK-hoz kapcsolódó érdekességek is színpadra kerülnek majd, ha a közönség is igényli a folytatást.

Hajdu László mecénás, a TTH Színpad megálmodója közölte, látva a közönség igényét, már tervezik az őszi évadot. Az előadást egyébként most is borral és zongorajátékkal ízesített állófogadás előzte meg a Tudomány és Technika Háza aulájában, utána pedig Ráczkevy Ildikó beszélgetett a színészekkel.

Volt azonban egy olyan mozzanata is a hétfő estének, ami más TTH rendezvényeknek nem. A napokban derült fény arra, hogy Tompos Kátya Jászai-Mari díjas színművésznő daganatos betegségben szenved. A rák elleni küzdelem pedig felemésztette az anyagi tartalékait. Harsányi Attila az előadás előtt arra kérte a közönséget, mindenki saját lehetőségeinek keretében nyújtson segítséget. Az aulában elhelyezett adománygyűjtő dobozban végül 400 ezer forint gyűlt össze, amit a napokban eljuttatnak Tompos Kátyához egy alapítványon keresztül.

A TTH Színpad tavaszi évadából még egy előadás van hátra. Május 27-én Hegedűs D. Géza érkezik Miskolcra „Hallgatni akartam” című önálló estjével.