Nem nyertek, hanem kaptak
Tavaly év végén több nagyszabású fejlesztési program is lezárult Miskolcon. Megújult az Avasi kilátó, átadták a forgalomnak a Dayka-átkötést. A földbe ásott gödröket betemették a munkagépek, de a beruházások körül kialakult politikai árkok továbbra is mélyek. A Fidesz és a KDNP politikusai több fórumon is hangoztatták – a kilátónál például „Köszönjük Polgármester Úr! Köszönjük Kriza Ákos!” feliratú molinóval –, hogy a projektekhez az előző városvezetés regnálása alatt nyerte el a forrásokat Miskolc.
Szarka Dénes fejlesztési tanácsnok, a Velünk a Város frakcióvezető-helyettese vállalta, hogy kifejti lapunknak az önkormányzat álláspontját a kérdésben. Elsőként azt szögezte le, hogy tulajdonképpen nem kellett semmit „megnyerni”, hiszen valójában nem hagyományos értelemben vett pályázati forrásról, hanem támogatási összegről van szó a Miskolcnak juttatott 35 milliárd forint kapcsán.
– Nem kellett versenyezni más településekkel: ez a pénz Miskolc rendelkezésére állt. Nem szorította az idő sem az akkori vezetést: a lehetőség 2014 januárjától 2020-ig adott volt. Támogatási kérelmet kellett beadni, így lehetett lehívni forrásokat a különböző projektekre. Ezt bármikor be lehetett nyújtani, és vissza is lehetett vonni. Ha változott az egyik fejlesztés költségvetése, át lehetett csoportosítani az összegeket. Úgymond hatalmas szabadsága volt ekkoriban a megyei jogú városoknak, köztük Miskolcnak is – fogalmazott.
Szarka Dénes frakcióvezető-helyettes elmondása szerint több mint száz projektből nagyjából harminc jutott túl a tervezési fázison 2014 és 2019 között.
Tavaly december 31-én lezárult a közel tíz éve tartó fejlesztési ciklus. A helyi ellenzék képviselői viszont visszatértek az alapokhoz. Újra szóba került, hogy miképp alakult a rendelkezésre álló forrás sorsa, ki milyen munkát végzett. A Velünk a Város frakcióvezető-helyettese szerint a helyi ellenzék meglehetősen félrevezető módon emelte be ezeket a kérdéseket újból a közbeszédbe.
– A 2014-2020-as támogatási időszakban az Európai Unió meghatározta, hogy a tagállamoknak járó források egy bizonyos részét az önkormányzatoknak kell kapniuk. A kormány akkori módszertana szerint ezt az összeget a megyei jogú városok között osztották szét – Miskolc számára 35 milliárd forint fejlesztési támogatást juttattak. Magyarán az önkormányzatokra volt bízva, mire fordítják ezt a 35 milliárd forintot. Az érintett településeknek stratégiát kellett készíteniük, amiben tízéves célokat határoznak meg, valamint egy programot, ami a konkrét projektjavaslatokat tartalmazta. Ha egy projektet nem talált megfelelőnek az Európai Bizottság, nem veszítette el a város a forrást, hanem kidolgozhattak egy új tervet. A célok meghatározása Miskolcon is megtörtént az előző városvezetés idején, de ennél a pontnál mintha hátradőltek volna – fogalmazott Szarka Dénes, aki a folyamatról azt mondta, ha megszületett egy beruházás kapcsán a támogatói döntés, zöld utat kapott a projekt, akkor jött a tervezés, engedélyeztetés, majd a kivitelezés.
– 2019-ig a pályázati osztály ezeknek a forrásoknak csupán a 17 százalékát használta fel. Ebben a tekintetben a megyei jogú városok között az utolsó előtti helyet foglaltuk el. Bár a jogszabály lehetőséget adott, hogy legtovább 2023 decemberéig ki lehessen tolni az átadási időpontokat, az irányító hatóság nyilván szerette volna idejében lezárni a projekteket, hogy maradjon idő az elszámolásra – tette hozzá.
Szarka Dénes szerint azért is fontos az államnak, hogy időben el lehessen számolni a fejlesztéseket, mert ők előlegezték meg a projektek költségvetését.
– A számlákat benyújtják az Európai Bizottságnak, amely csak ezután fizeti ki a támogatási összegeket. Tehát az állam tulajdonképpen pénzhez jut, így érdekében áll minél hamarabb és minél sikeresebben lezárni ezt az időszakot. 2019-ben viszont erre még nem sok esély mutatkozott. A több mint száz projektből alig harminc került át a kivitelezési szakaszba. Volt olyan is, ahol a munka csak három évvel azt követően kezdődött meg, hogy a tervezési fázis lezárult – mutatott rá.
A fejlesztési tanácsnok úgy véli, az előző városvezetés számára a túl nagy szabadság elkényelmesedéshez vezetett.
– Bár stratégiai szinten a tervek elkészültek, az évek múlásával azt lehetett látni, hogy számlát elszámolásra alig nyújtott be az önkormányzat 2019-ig. Ez sok problémát jelentett számunkra. Például szembesülnünk kellett azzal, hogy a 2014-es árakon kiszámolt projektköltségnél az általános drágulások miatt 2020-ban már sokkal többet kértek el a kivitelezők. Ezt a gondot csak komoly átcsoportosítások mellett lehetett megoldani. Akadnak olyan beruházások is, amelyek kapcsán visszatekintve sem látjuk, hogy miért maradtak korábban félbe. A Zsarnai piac fejlesztése például már kivitelezéshez kész állapotban volt, amikor az előző városvezetés visszavonta. Ez pedig nem csak azért volt probléma, mert végül nem valósult meg az elképzelés, de a tervezési, közbeszerzési és engedélyezési feladatok tízmilliós nagyságrendű költsége önerővé alakul át: kifizeti a város, de nem kapja vissza a támogatási alapból. Ez pedig az önkormányzatnak konkrét veszteséget jelentett – foglalta össze a Velünk a Város álláspontját a kérdésben Szarka Dénes.
A fejlesztési tanácsnok a Kilátóban is szerepelt, a beszélgetés itt tekinthető meg:
