A nyári kánikulát egyre kevésbé lehet légkondicionálás nélkül elviselni Magyarországon is. Viszont a helyes klímahasználat kultúrája egyenlőre csak kialakulóban van hazánkban.

- A ma üzemben lévő klímaberendezésekkel például Svédországban mínusz 30 fokban fűtenek, Dubaiban pedig plusz 50 fokban hűtenek, azaz rendkívül széles hőmérsékleti sávban működtethetők. Tehát a klímaváltozás hazai kihívásainak bőven meg tudnak felelni. A készülékek  fejlesztése pedig folyamatosan illeszkedik az új európai uniós rendeletekhez és mindig növelik a hatásfokukat. Négy éve megjelent egy új, klímákba való hűtőgáz is, ami alig-alig szennyezi a környezetet – nyilatkozta portálunknak Béres Bence, a Hideget-meleget Kft. és a BRS Klíma és Gázcentrum Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, amely országos hatáskörben és 32 éve tevékenykedik ezen a területen. 

1

- Magyarországon csak az elmúlt öt évben kezdenek igazán népszerűvé válni a klímaberendezések és a lakosságnak egyelőre nincsenek mélyreható tapasztalatai erről. Nem alakult még ki a helyes gyakorlat például azzal kapcsolatban, hogy a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség ne legyen több 6-10 Celsius foknál. Sőt sokszor azt sem tudják az emberek, hogy miért fontos a rendszeres karbantartás – fűzte hozzá. 

Hatékonyabban működik

Kiemelte, hogy ma már akár 5-10 év garancia is járhat egy újonnan vásárolt klímaberendezésre. Viszont ezek esetében gyártótól függetlenül előírás az évi kétszeri külső-belső karbantartás, mert így sokkal jobb hatásfokkal tudnak működni a készülékek. Klímakarbantartást pedig csak megfelelő szakképzettséggel lehet végezni, ami komoly szakmai tudást igényel.

- A karbantartás gyakoriságát az határozza meg, hogy mire használjuk a klímaberendezést. Például panellakásokban általában csak hűtenek vele, mert ott egészen kibírhatatlan tud lenni nyári időszakban a hőség. Nekik február-márciusban érdemes elvégeztetniük az éves karbantartást, mert május-júniusban már nagyon elfoglaltak a klímaszerelők – magyarázta az ügyvezető. 

- A konvektorral ellátott téglalakásokban, illetve bármilyen gázfűtéses házban jellemző, hogy a klímát fűtésre is használják. Úgy nem kell az egész lakást kifűteni, hanem csak egy helyiséget. Ebben az esetben mindenképpen érdemes évente kétszer, ősszel és tavasszal is kitisztíttatni a légkondicionáló készüléket, a fűtési és a hűtési szezon előtt – javasolta. 

Kevesebbet fogyaszt

Részletezte, hogy a kültéri egység karbantartásakor a klímaszerelő ellenőrzi, hogy üzemszerűen működik-e és nem zörög-e az egység. Ha zörög, akkor cseréli az elromlott alkatrészt, hogy további meghibásodás ne keletkezzen. Emellett lemossa a kültéri lamellákat. Amikor kikapcsoljuk a klímát, akkor a kültéri egység normál működésnél is csöpöghet, de nyáron ezek a kondenzvíz-csöppek hamar felszáradnak. A lényegében desztillált víznek tekinthető, tisztított kondenzvíz elvezetésének szabályairól minden lakóközösség külön rendelkezik. 

Hozzátette, hogy a kültéri egységet néha éri az eső, így a beltéri egység jobban el tud koszolódni, mert a por ráragad a szűrőkre. Ilyenkor egyre kevesebb levegőt tud felvenni, megszűrni és forgatni a ventilátor és nem tudja lehűteni, vagy kifűteni a szobát. A beltéri egység karbantartása a készülék tisztító rendszerének tisztításából és a beltéri egység hűtőbordáinak átmosásából áll, ami körülbelül egy órát vesz igénybe. 

Hangsúlyozta, hogyha a klímát nem tartják rendszeresen karban, akkor penész is kialakulhat a ventilátorlapáton, ami kellemetlen szagokat és a helyiségben tartózkodó embereknek, háziállatoknak egészségkárosodást okozhat. Különösen, ha allergiásak a penészgombára. Ráadásul a működtetés sokkal többet fogyaszt, az utólagos karbantartás pedig akár kétszeresébe is kerülhet és továbbtarthat azt elvégezni, mint alap esetben.