Rusvai Miklós virológus a minap-nak: „nem kell majd évente beoltatni magunkat”

minap.hu: Összegezzünk: mit tanultunk meg egy év alatt a COVID-19 vírusról?

Prof. dr. Rusvai Miklós (R. M.): Többek között azt, hogy bebizonyosodott: jóval kisebb a ragályozó-képessége, mint eleinte hittük. Magas értékkel számoltunk először, úgy gondoltuk, egy ember akár 4-5 társát is megfertőzheti. Nos, bár a mutánsok valóbban fertőzőbbek, még így is „csupán” 2,3-2,4 a szorzó. Ma már azzal is tisztában vagyunk, hogy a heveny elváltozások mellett milyen hosszútávú hatásai lehetnek ennek a vírusnak, amik akár nagyon súlyos következményekkel is járhatnak. Ismerjük a közvetlen sejtkárosítás mellett az immunrendszerre gyakorolt hatását. És talán megtanulta a világ azt is, hogy a modern technológiáknak hála akár egy év alatt is ki lehet fejleszteni és piacra lehet dobni hatékony, megbízható vakcinát.

Gyorsan lecsengenek

minap.hu: Az orvostudomány győzelme ez, de kell készülnie újabb csatákra? Egyes vélemények szerint hozzá kell szoknunk, hogy újabb és újabb gyilkos vírusokkal kell megküzdenie az emberiségnek.

R. M.: Tisztázzuk: vírusok folyamatosan ütik fel a fejüket történelmünkben. Az én korosztályom idején jött például a HIV-vírus, de hogy közelebbit mondjak: korábban a madárinfluenzáról sem hallottunk. Pandémia azonban nagyon kevésből alakul ki, ilyenre száz évvel ezelőtt volt példa. Nem gondolom, hogy sokkal gyakrabban lesz hasonló világjárvány. 3-4 évente megjelenik egy-egy új vírus okozta fertőző betegség, de ezek többnyire nagyon gyorsan lecsengenek.

minap.hu: Volt valami előszele a COVID-19-nek, vagy a világjárvány a szakembereket is váratlanul érte?

R. M.: Becsületükre legyen mondva, a kínai kutatók 2007 óta kongatták a vészharangot, szaklapokban rendszeresen publikáltak cikkeket arról, hogy a denevérekből újra SARS-CoV-1 jellegű fertőzések indulhatnak meg, amik sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek az emberiségre, mint a korábbi vírusok. A vuhani vírusvariáns közvetlen elődjeiről szóló anyagokat már 2017-ben olvastam. Én részben ezért sem tartom valószínűnek, hogy ez egy kínaiak által mesterségesen előállított vírus lenne. Hiszen ha manipulálni akarok egy vírussal, akkor nem adok folyamatos jelzéseket arról, hogy itt veszély fenyeget. Bocsánat a szóhasználatért, de nem megyek dobszóval lopni. A szakemberek tehát tudhattak volna arról, hogy egy világjárvány fenyeget, de senki nem vette komolyan.

minap.hu: Már hiába kiáltottak farkast aztán…

R. M.: Így van. Vártuk a pofont az ebolától, a zikavírustól, a madárinfluenzától, vagy más vírusoktól, de a sok ezer jelentés között a koronavírusnak nem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget szakmai berkekben.

Minden emberi élet számít

minap.hu: Vannak, akik ma is szkeptikusan tekintenek a vírusra. Vagy egyenesen tagadják a létét. Mi miatt veszélyesek leginkább ezek a kijelentések? Hogyan lehet megnyerni az ő bizalmukat? A többségi társadalomban konszenzus van arról, hogy igenis a vakcina jelenti a megoldást.

R. M.: Azt kell, hogy mondjam, őket nem lehet meggyőzni. Mert hát, ha szigorúan vesszük a tényeket, akkor azt látjuk, hogy tíz fertőzöttből kilenc enyhe tünetekkel éli túl a COVID-19-et. És ennek a tíz százaléknak is a tizede hal meg. A nagy többség megfelelő ún. veleszületett immunitással rendelkezik. (Ennek a tulajdonságunknak köszönhetjük azt is, hogy még a korábbi pandémiák idején sem pusztult ki az emberiség. Pedig hát milyen védekezésről beszélhetünk például a középkorban…?) De nekünk minden emberi élet számít, humanitárius, gazdasági és egészségügyi szempontból nagyon fontos, hogy védjük őket is. A vakcinaszkeptikusok ezekről az emberekről mondanak le. És a szószólóik nagyon sokszor üzleti érdekből beszélnek saját immunerősítőjüket, vitaminkészítményüket kínálva.

minap.hu: Alig hallunk komoly oltási mellékhatásokról. Biztonságosak az oltások, tudományosan is érvelhetünk e mellett?

R. M.: Igen. A sokat támadott orosz és a kínai vakcinával annyi baj van, hogy a kidolgozásuk és a klinikai kipróbálásuk nem volt olyan transzparens, átlátható, mint a nyugati vakcináké. Ezeknek a rezsimeknek az a sajátossága, hogy igen kevés adatot osztanak meg a nemzetközi tudományos közvéleménnyel. A szakmai berkeken belül is ezért voltak fenntartások a vakcináikkal szemben. Nem volt elegáns az sem, hogy amikor már jelezte hazánk a vételi szándékát, a dokumentáció csak a vakcinával együtt érkezett meg. A szakma sincs egyelőre pontosan tájékoztatva, de én őszintén remélem, hogy az engedélyező hatóságok a dokumentációt teljes mértékben megkapták, és az engedélyeket ennek ismeretében állítottak ki. A szerbiai tapasztalatok segítik a munkánkat és a bizalom növelését.

Egy újabb mutáció felboríthatja az előrejelzéseket

minap.hu: Mikorra érhetjük el a szükséges átoltottságot jelenlegi állás szerint?

R. M.: Ha minden szállítmány az előre tervezett menetrend szerint érkezik, és az oltások a jelenlegi ütemben zajlanak, akkor szerintem májusra elérjük azt az immunizáltsági szintet, ami a járvány megállításához szükséges. Ebben az esetben a nyárnak már ugyanúgy maszk és korlátozások nélkül mehetünk neki, mint tavaly.

minap.hu: Mennyi időre adnak védettséget a jelenleg ismert koronavírus elleni védőoltások? Évente kell majd oltakoznunk?

R. M.: Egyetlen olyan vakcina volt az emberiség történelmében, a fekete himlő elleni, ami egy életre védettséget adott. Más vírusok, így a koronavírus esetében sem beszélhetünk életre szóló immunitásról; az elvárható védettség nagyjából egy év. Ez nem azt jelenti, hogy majd évente oltatni kell magunkat; hiszen biztosra vehető, hogy ha nem is okoz megbetegedéseket, nem is küld lélegeztetőgépre tucatjával embereket, és nem halunk bele a fertőzésbe, ez a koronavírus akkor is itt marad folyamatosan. Akinek éppen lecsengőben van az immunitása, tehát a vérében lévő ellenanyagok szintje csökken, ő megfertőződhet a vírussal. Beteg nem lesz, hiszen részleges immunitással rendelkezik, de újra immunizálódik a fertőzés következtében. Ekkor már nem pandémiáról, hanem endémiáról, folyamatos jelenlétről beszélhetünk. Persze bárki immunizáltathatja majd magát akár évente, ahogy például az influenza ellen is. Nagy valószínűséggel csak a rizikócsoportba tartozó személyek fogják ezt kérni, számukra ajánlott is. De nem lesz olyan kampányszerű oltás, mint amilyen most. Meggyőződésem, hogy az arra jogosultak tíz százaléka fogja oltatni magát ugyanúgy, mint az influenza ellen.

minap.hu: Mi jelenti a legnagyobb kihívást ma?

R. M.: Az egyetlen, ami felboríthatja a fenti optimista előrejelzéseket, ha egy olyan mutáció jelenik meg, ami ellen az eddig kifejlesztett vakcinák nem védenek. Ebben az esetben újra kell gombolni az egész kabátot, és kezdhetjük az egészet elölről – de már tudva azt, hogy a vakcina kifejlesztése még a mostaniaknál is gyorsabb lesz.

minap.hu: Ez azért optimizmusra ad okot. Milyen pozitív üzenete van még számunkra?

R. M.: Ilyen világméretű együttműködés még nem volt az emberiség történelmében. Egy kórokozó hatására egymással ellenséges, egymással rivalizáló hatalmak, hatalmi csoportosulások is elkezdtek együttműködni. Konszenzus volt abban, hogy a járványt meg kell állítani; a vakcinafejlesztés közös pénzalapokból, a világ vezető gazdasági hatalmai által együttesen szponzorálva és gyorsan történt – ez olyan fejlemény, ami példátlan az emberiség történetében.