Simon Zoltán: a jó szerepben nincs kamu

- A színház állandó szereplője az életemnek, az utóbbi tíz évben prioritást élvez sok minden mással szemben. Ha meg kellett hozni egy komolyabb döntést, mindig a színház felé billent nálam a mérleg nyelve. A színpadi színészetben ugyanis rengeteg művészi értéket és lehetőséget látok. Emellett azt kell mondanom, szerencsés vagyok, mert rendre érkeznek hozzám felkérések különböző forgatásokra is: gyakran játszom filmekben, sorozatokban vagy reklámokban. Ahhoz viszont, hogy a színház az első az életemben, hozzátartozik, hogy még nem kerestek meg olyan filmes lehetőséggel, amiről azt éreztem volna, szakmailag komoly kihívást jelentene, vagy kipróbálhatnám magamat egy, a komfortzónámon kívüli szituációban.

Simon Zoltán példaként felhozott olyan filmeket is, amiben szívesen vállalna szerepet. Ide sorolja Pawel Pawlikowski hidegháború című 2018-as moziját, Bernardo Bertolucci filmjeit, de egy német romantikus thriller, a 2004-es Gegen die Wand (Fallal szemben) is előkelő helyet foglal el ezen a listán a színész szerint.

- Olyan pillanatokat és sorsokat ábrázolunk a színházban – beszéljünk az A szálemiekről, a Liliomról, a Don Juanról, a Hedda Gablerről, az A velencei kalmárról, vagy akár a Kaukázusi Krétakörről – amelyek során ott állunk pőrén a néző előtt. Ezekben nem lehet kamuzni. Úgy gondolom, a fent említett filmekben szintén ez a helyzet. Mindegyik komoly színészi munkát igényel. Nem akarok mismásolni. Vannak olyan színpadi szerepeim, amikre büszke vagyok, amelyek kapcsán talán mondhatom, hogy „sikerült beletalálni valamibe”. A filmes munkáimban más a mérce, más a színészi igénybevétel. Persze tudok elégedett vagy elégedetlen lenni az alakításommal ott is, mert szeretném a rám bízott feladatot a legjobb minőségben elvégezni. De nem a büszkeség az első érzés többnyire, ami eszembe jut ezek kapcsán.

Simon Zoltán arról is beszélt, hogy a filmezésnél a legnagyobb kihívások elé saját projektjei állították.

- Ezek többnyire szívesség alapon működő, az anyag és egymás szeretetéből táplálkozó munkák. Ilyen volt a Covid idején a Jelenetek egy háztartásból, amit Láng Annamáriával játszottunk, és közösen írtunk Ingmar Bergman eredetije alapján. Úgy hiszem, bizonyos értelemben leraktuk az alapjait az online térben történő minőségi filmes tartalomgyártásnak. Rusznyák Gábor rendezésében elkészült a Férfi és nő 4x, amit közösen játszunk Mészöly Annával. Ezt egy pályázatra csináltuk, ami olyan online sorozat gyártásáról szólt, amit később színpadon is lehet játszani. Amikor azt a négy részt visszanéztem, tényleg büszke voltam – vallja Simon Zoltán, aki szerint szerencsére a Miskolci Nemzeti Színház vezetősége is megengedő a saját projektekkel kapcsolatban.

- Alapvetően segítenek, és igyekeznek úgy alakítani a dolgokat, hogy el tudjak menni forgatni. Egyfelől tisztában vannak vele, hogy a színészeknek a filmes szerepek fontos plusz jövedelmet jelenthetnek. Másfelől ha egy Miskolcon játszó színész feltűnik egy olyan filmben, amire a nézők kíváncsiak, az a figyelmet még inkább a színház felé irányíthatja – véli a színész, akit az interjú végén arra kértünk, zsigerből, gondolkodás nélkül és röviden válaszoljon néhány kérdésünkre. Íme, az eredmény:

- Egy bemutató előtt vagy egy filmforgatás során izgulsz inkább?
Nem szoktam izgulni.

- Melyik volt a kedvenc szereped az utóbbi két évadban Miskolcon.
Mindig a legutóbbi élmény él a legerősebben bennem, így az A szálemieket mondanám.

- És a filmes munkáid közül?
Apvetően minden filmes munka izgalmas volt. De ha most hirtelen kell mondani a saját projektek mellett olyat, amit rendkívül élveztem, az a 200 első randi, a Cellamesék és a Viszkis lenne.

- Ki az a színházi rendező, akinek nem tudnál nemet mondani, ha felkérne egy szerepre?
Bárkinek tudnék nemet mondani - nevet -, de például Mundruczó Kornélnak nehéz lenne.

- És filmes rendező van ilyen?
Magyarok közül Reisz Gábor jutott eszembe elsőre, de ha szabadjára engedem a fantáziám, akkor Tarantinot mondanám. A filmjeit látva úgy gondolom, remekül vezetheti a színészeket.

- Milyen filmes stílusban próbálnád ki magadat legszívesebben?
Elsőre a drámát mondanám. De elképesztő menő dolog akciófilmben szerepelni. Egy katonát vagy szuperhőst eljátszani igazi buli lehet. Ami biztos, hogy egy fénykardos jelenetet sohasem utasítanék vissza.

- Van olyan film, amit bármikor meg tudnál nézni?
A Gegen die Wand, az összes Bergman és a Körhinta. Viszont a Becstelen brigantikat sem tudnám soha megunni.