„A zarándok ássa a kutat, de a kút föntről telik meg”

A II. Miskolci Ars Sacra Fesztiválon különleges formáját választották a Nyitott Templomok Napjának, amely szeptember 14-én az országos Ars Sacra Fesztivál társrendezvénye. Egész napos városi gyalogos zarándoklatot rendeztek, amelynek keretében négy útvonalon tíz-tíz, azaz összesen több mint negyven miskolci templomot tekinthettek meg az érdeklődők. Néhány helyen ismertetővel, rövid műsorral, sőt szeretetvendégséggel is várták a zarándokokat. 

A diósgyőri római katolikus templomból induló zarándokcsoporthoz kollégánk is csatlakozott, ahonnan Szabó József plébános áldásával kezdték meg útjukat az elszánt gyaloglók. Ebben az évben a fesztivál mottója: „Az Igazság békét teremt!” (Iz.32,17) jegyében ajánlották fel útjukat Istennek, tizenkét római és görögkatolikus, illetve református és evangélikus templom bejárásával. Az Úr kegyes volt hozzájuk, mert az út nagy részét száraz lábbal tudták megtenni, néhol énekelve, imádkozva. Közben egy fa keresztet hordoztak, amely nemzeti színű, illetve a Miskolci Ars Sacra Fesztivál tavalyi és idei jelmondatát tartalmazó szalagokkal volt átkötve. 

A lelkes csapatban néhány gyakorlott, világot látott zarándok is volt, Varga László, a Miskolc-Diósgyőri Római Katolikus Egyházközség képviselőtestületének világi elnöke vezetésével. Lászlótól az úton megtudtuk, hogy egyúttal a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola önkéntes kölyöknevelője is, vakvezető kutyatanoncokat nevelget szabadidejében.  

Gyülekezet a vár lábánál

A második állomás a Vas utcai evangélikus templom volt, amelynek szépen gondozott, rózsákkal ékesített udvarára jutottak be a zarándokok. Innen a diósgyőri református templom felé haladtak tovább, ahol Almási Gyula tiszteletbeli főgondnok fogadta őket. 

„A török időkben az üldöztetések miatt csak kis létszámban tudott működni a diósgyőri református gyülekezet. A Diósgyőri vár közelében építettek maguknak egy kis imaházat, ami két alkalommal leégett, de újjáépítették. Majd megszületett az igény egy templom építésére, amelyet Pápai Tóth Mihály geológus lelkipásztor kezdeményezett. 1769. július 10-én tették le az alapkövét és 1771. október 6-án szentelték fel az akkor még zsindelytetős templomot és a fából készült haranglábat. Azóta többször felújították a szentélyt. A gyülekezetnek jelenleg körülbelül ötszáz bejegyzett tagja van, Péter András lelkipásztor és felesége vezetése alatt” – ismertette Almási Gyula. Majd invitálta a csoportot a gyülekezeti házba, ahol az egyik gyülekezeti tag teremtésről készült festményeit tekinthették meg. 

Isten nem engedte a bontást

A Kiliánon és Bulgárföldön keresztül a vasgyári Szent István római katolikus templomba értek, a sekrestyés tartott rövid ismertetőt és mesélt Isten erejéről. A plébániát a Szent Ferenc Kistestvérei férfi szerzetesrend tagjai gondozzák. 

„A templomot munkások adományából építették. Alapkövét 1908. Magyarok Nagyasszonya ünnepére, október második vasárnapjára tették le. Az épület bejáratát a háborúban bombatámadás érte tévedésből az angolok részéről. Később az angol nagykövetség adományából állították helyre. A bombatámadás következtében a korábbi orgona teljesen tönkrement. Németországból adományban kaptuk a jelenlegi hatalmas orgonát, ami a legnagyobb templomi orgona Miskolcon. A kommunizmus ideje alatt egy hölgy kezdeményezni akarta a templom lebontását, de mielőtt beadta volna hozzá a papírt, az előző napon meghalt. Ez is mutatja, hogy Isten házát komolyan kell venni. A mostani plébániai közösség a város minden részéből érkezik és a templomnak több fíliája is van. Szerdánként mindenki felé nyitott, gitáros dicsőítést tartanak 19 órától” – osztotta meg Tóth János sekrestyés. Egyúttal invitálta az érdeklődőket a szeptember 20-án, pénteken 19 órától a fesztivál keretében tartandó templomi hangversenyre. 

Szeretetetvendégségben

Utána a Vasgyár városrész területén folytatódott a zarándoklat. A jellegzetes vörös téglás vasgyári evangélikus templom érdekessége az, hogy az „Erős vár a mi Istenünk!” evangélikus köszönésnek megfelelően maga a templom is vár formájú. Ez a zsoltáridézet fogadta a belépőket is az épület homlokzatán. 

A vasgyári református templomban, amely a „Jöjjetek én hozzám mindnyájan!” (Mt.11,28) igével hívogatta a zarándokokat, pedig különleges élményben lehetett részük. A közösség néhány kedves tagja megható fogadtatással - zenés műsorral, trombitajátékkal, énekkel és szeretetvendégséggel készült, ahol süteménnyel és teával kínálták a betérőket. 

„1926 és 1928 között épült a templom Horthy Miklós kormányzó ideje alatt, ahogy a Vasgyár városrész másik két temploma is. 1928-ban helyezték el a kakast a tornyára és azóta vette használatba a helyi gyülekezet. Két év múlva ünnepeljük a százéves jubileumát” – tudatta Dolnyi Zoltán a gyülekezet főgondnoka. 

„Amikor kietlen, terméketlen földön járnak az utazók, boldogság számukra, ha emberi lábnyomokra bukkannak maguk előtt. Mi is szeretjük zarándoktársak útjelzéseit keresni, amikor a siralom völgyében járunk. A zarándok ássa a kutat, de milyen különös, a kút föntről telik meg, nem alulról. Használjuk az eszközöket, de az áldás nem az eszközökből jön. Mi csak megássuk a kutat, de az ég tölti meg esőjével. Föl van készítve a ló az ütközet napára, de az Úré a szabadítás!” - olvasta fel igei útravalóját Elek Gabriella, a Miskolc-Diósgyőr-Vasgyári Református Egyházközség lelkipásztora C. H. Spuergon áhítatos könyvének szeptember 13-ai részéből. 

Miskolc ékszerdoboza

A Vasgyárból a csapat átsétált az Újgyőri főtértől nem messze található Szent Imre térre, a Szent Imre templomba, amiről kiderült, hogy sokáig a vasgyári plébániához tartozott. 

„A Szent Imre-évben, 1931-ben épült a templom neogótikus stílusban, amikor Imre herceg halálának kilencszáz éves évfordulójára emlékeztek. Abban az évben egyébként hazánkban több Szent Imre-templomot és intézményt avattak. Az újdiósgyőri templomot Kriston Endre egri segédpüspök szentelte fel. Üvegablakai különlegesek, Árpád-házi szenteket, illetve korunk szentjeit, köztük a térséghez is kötődő Salkaházi Sárát ábrázolják. A templomnak 1946-tól lett önálló plébániája, korábban a vasgyári plébánia fíliája volt” – mondta el Berkes László atya, a Szent Imre templom plébánosa.

Görögkatolikus ünnep is

Ezt követően a Győri kapuban kettő templomot is megtekintettek. Az első a Lisieux-i Kis Szent Teréz görögkatolikus templom volt. A parókus a Szent Kereszt Felmagasztalásáról szólt, mert a görögkatolikusoknál ez több napos ünnep, illetve a városi zarándoklat is ezzel ért véget. 

1

„Szeptember 14-e a görögkatolikus egyház tizenkét nagy ünnepének egyike, amely már előestéjén elkezdődik. Három évszázadon át folyt a keresztények üldözése a Római Birodalomban. Azonban az üldöztetés Nagy Konstantin császár rendeletével a 4. században véget ért. A császár édesanyja, Szent Ilona szerette volna Krisztus keresztjét bevitetni a saját lakosztályába. Viszont senki nem tudta, hogy hol van, ezért ásatásokat kezdeményezett. A Szentföldön a legismertebb templom a Szent Sír Bazilika, amelynek az altemplománál fekvő dombon találták meg Jézus keresztjét. Egy kiszáradt ciszternában lelték fel több keresztnek is a darabját, de nem tudták, hogy melyik lehetett a Megváltóé. A hagyomány szerint emiatt egy súlyos beteget vittek oda, hogy érintse meg őket és az egyiktől meggyógyult. Így tudták eldönteni, hogy melyik a szent ereklye” – idézte fel Papp András atya, a Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia parókusa. 

„Aztán 335. szeptember 13-án szentelték föl a Szent Sír templomot. A következő napon pedig ünnepélyesen bevitte a pátriárka Krisztus keresztjét a templomba és a négy égtáj felé fordulva fölemelte, azaz fölmagasztalta. Azóta szeptember 14-e a Szent Kereszt Felmagasztalásának az ünnepe. A reggeli ünnepi szertartásban a pátriárkához hasonlóképpen járunk el mi is” – tette hozzá.   

A Felsőváros templomai

Miután ünnepi hangulatba öltöztették a zarándokok szívét, az impozáns Balázs Győző Református Templom felé indultak tovább. Azonban előtte még a Tokaj étteremben kávéval és finom tepertő- és padlizsánkrémes pirítóssal várták őket. A Miskolc-Felsővárosi Református Egyházközség viszonylag új temploma Rostás László Pro Architectura díjas építész tervei alapján több mint tíz évig készült. 2010-ben vette birtokba a Füzes utcai református imaházhoz tartozó, Balajthy József református lelkész által vezetett közösség. Az itt működő gyülekezethez tartozik a Balázs Győző Református Líceum is.

Nem sokkal később értesültek róla a zarándokok, hogy még a Felsőváros része a Szent Anna Plébánia is, ahol Gubala Róbert plébános a fesztivál mottójához kapcsolódó gondolatait osztotta meg. 

„Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. (Jn.8,32) Pilátus viszont azt kérdezte tőle, hogy mi az igazság. Neki nem, de tanítványainak elmondta: Én vagyok az út, az igazság, és az élet. Senki sem juthat az Atyához, csak általam. (Jn.14,6)” – idézte a Szentírást Gubala Róbert atya, a Szent Anna templom plébánosa. 

„A katolikus templomokban, ahol a zarándokok végigmennek, az Oltáriszentség jelenléte teszi az épületeket valóságosan is Isten szentélyévé. Az 1823-ban épült Szent Anna templomnak tavaly ünnepeltük a kétszáz éves évfordulóját. Ez volt a vörös templom, amelynek a falát csak később festették át sárgára, de korábban a vörös szín még egészen más jelentéstartalommal bírt. A festményeket Takács István készítette, bár az oltárképnek ismeretlen az alkotója. Ez a templom titulusa és a szent hagyomány nyomán Krisztus anyai nagyszüleit: Szent Annát és Szent Joachimont, valamint kislányként Máriát ábrázolja. 2015-2016-ban újították fel utoljára a templomot” – foglalta össze.  

Csodatévő szobor a Mindszenten

A városi zarándoklat utolsó állomása a Mindszenti templomban volt, ami a város egyik legnagyobb és legszebb barokk stílusban épült temploma. Hatalmas, élő katolikus gyülekezettel rendelkezik és hozzátartozik a Kálvária-kápolna is. Itt két zarándokcsapat találkozott, ahol Hortai Rita a másik zarándokcsoport vezetője adott hálát a teljes zarándoknapért. 

A Mindszenti Plébánia kapcsán pedig röviden a „Csupros Mária” szobrot említette, amely a templom előtt az útkereszteződésben áll. A város első köztéri szobraként azért emelték, hogy hálát adjanak a Szűzanyának, amiért a várost megóvta a pestistől. A legenda szerint a szobor onnan kapta a nevét, hogy a közelben működött a piac és mindig ide tették ki, illetve akasztották fel a fazekasok portékáját és a tejes csuprokat. Egy másik fennmaradt történet szerint pedig Szűz Mária úgy táplált egy szegény családot, hogy a szobor talapzatára kitett edényüket reggelre mindig megtöltötte friss tejjel. 

A négy zarándokútvonal végül a Herman Ottó Múzeum előtt a Kálvária-domb lábánál ért össze, ahonnan az összes zarándok közösen sétált fel a Szent Kereszt Felmagasztalása Kálvária-kápolna búcsújára és szabadtéri szentmiséjére. Mire felértek, zuhogott az eső, de addigra ez már senkit nem zavart, mert a csapat jól felkészült az mennyei áldásra. 

1