Az új Képtárban helyet kapó, „A titkos és a publikus” címet viselő kiállítás két nagy magángyűjteményt mutat be, és a Kövesi-, valamint a Petró-kollekción keresztül a műgyűjtés hazai világát ismerhetik meg a látogatók. A „Miskolc anno” című kiállításon pedig időutazóknak érezhetjük magunkat a két világháború közötti, békebeli Miskolcon.

A új Képtár a „Herman Ottó Múzeum bővítése és környezetének fejlesztése” című pályázat keretében valósult meg, az átadó ünnepséget hétfőn tartották meg. Elsőként Miskolc polgármestere köszöntötte a megnyitóra érkezett vendégsereget.

– Vártunk már rá régóta – jegyezte meg Veres Pál, utalva arra, hogy évekig elhúzódott a projekt.

Valóban, gyakorlatilag egy évtizedet felölelő fejlesztésről beszélhetünk, hiszen az első tervek még 2012-ben készültek. A város 2014-ben kapta meg az első építési engedélyt, de aztán folyamatos áttervezték, majd végül 2019-ben el tudták indítani a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzést. A nyertes vállalkozó 2020-ban vehette át a munkaterületet. Az új épületszárnyakat aztán tavaly decemberben átadták, mostantól pedig már a kiállítások is látogathatók.

Eredetileg egyébként a Barna György-féle népviseleti gyűjtemény került volna az új épületbe, időközben azonban kiderült, hogy az már állapota miatt nem mozgatható, így más megoldást kellett találni.

Veres Pál – aki a város képviseletében Varga Andrea alpolgármesterrel és Ignácz Dávid jegyzővel érkezett a hétfői eseményre – a múzeum közösséget formáló erejét is hangsúlyozta, kifejezve egyúttal annak fontosságát is, hogy a generációk itt átadják egymásnak a tudást.

1

Beszélt arról is a polgármester, hogy az idén 125 éves Herman Ottó Múzeum történetéhez olyan nevek kapcsolódnak, mint Leszih Andor, Gálffy Ignác, Megay Géza vagy Soltész Nagy Kálmán – meglátása szerint most minden bizonnyal büszkék az utódaikra.

Múzeumtörténeti pillanatnak, sok tekintetben – a júniusi születésnap mellett – az év egyik legfontosabb eseményének nevezte a hétfőit Szolyák Péter. A Herman Ottó Múzeum igazgatója köszöntőjében rámutatott, hogy rengeteg erőre, akaratra és kitartásra volt szükség, de mindezt a magyar kultúráért tette meg az intézmény közel 150 fős csapata. Úgy fogalmazott, mindezek után most „Miskolcon a legjobb múzeumigazgatónak lenni”.

A kiállításokat a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Vincze Máté arról szólt, hogy többszörösen is ünnepelhet a miskolci intézmény (születésnap, új épületrész, új gyűjtemények megnyitása), de ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor „azt ünnepeljük, hogy a magyar nemzet, a magyar polgári, városias lét mindent túlél”, a 20. század viszontagságait is.

– Elmondhatjuk, hogy vannak az értékeknek megőrzői és továbbvivői, ezért gratulálok Miskolcnak – méltatta az önkormányzati ciklusokon átívelő projektet a helyettes államtitkár.

Petrányi Zsolt, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, „ez egy nagyon jólsikerült tárlat”, és biztos abban, hogy sok vendéget fog vonzani.

A köszöntőket követően szakmai tárlatvezetések indultak az új épületszárnyba. „A titkos és a publikus” című kiállítást Pirint Andrea művészettörténész, a kiállítások kurátora, valamint Barkóczi Ákos művészettörténész mutatta be az érdeklődőknek, míg a „Miskolc anno” tárlaton Kapusi Krisztián történész és Jakab Mátyás András történész vezette végig a kultúra szerelmeseit.