- Az idei tél is illeszkedik a megelőző évek enyhe teleinek sorozatába. Január második, harmadik és negyedik hetének kivételével szinte folyamatosan több fokkal melegebb volt az ilyenkor szokásosnál. Az elmúlt kilencven nap átlaghőmérséklete a mi térségünkben is 3-4 fokkal magasabb volt, mint az 1991-2020 közötti időszak téli átlaga - mutatott rá Erdődiné Molnár Zsófia meteorológus, a HungaroMet Nonprofit Zrt. miskolci munkatársa. Elmondta, ez egy globálisan, Közép-Európában és hazánkban is megfigyelhető tendencia, amit globális felmelegedésnek nevezünk. 

- Természetesen nem minden év, évszak és hónap melegebb, mint a megelőző évben volt, előfordulnak kevésbé meleg és akár hűvösebb periódusok is, de az tény, hogy itt Magyarországon az elmúlt tíz évben az éves középhőmérséklet minden évben meghaladta a fent említett - egyébként nem túl távoli - harminc év átlagát, és az elmúlt tíz télből mindössze egy volt hidegebb az 1991-2020 közötti átlagnál – tette hozzá. 
Kérdésünkre, hogy kell-e ezektől a változásoktól, az egyre érzékelhetőbb klímaváltozástól félnünk, a szakember azt válaszolta, hogy nem tartanunk kell tőle, hanem mindenképpen alkalmazkodnunk kell hozzá, illetve aktívan tenni azért, hogy ezek a változások ne gyorsuljanak tovább, és ne haladjanak meg egy olyan mértéket, amin túl a klímaváltozás hatásai már beláthatatlanok. 

- Az éghajlat előrejelzésével foglalkozó klímamodellek további melegedést helyeznek kilátásba erre az évszázadra, melynek mértéke nagyban függ attól, hogy mennyire sikerül a légkört melegítő úgynevezett üvegházhatású gázok globális kibocsátását csökkenteni. A modellek alapján a mostani gyerekeknek és az ő gyermekeiknek meglehetősen csekély esélyük van arra, hogy olyan hideg teleket éljenek át itt Magyarországon, amilyenekben a jelenlegi közép- és időskorúaknak még rendszeresen részük volt – vázolta a várható jövőt a meteorológus, aki arra is figyelmeztetett, hogy az enyhe teleknek, különösen a meleg februároknak egy igen veszélyes "mellékhatása", hogy a természet ilyenkor túl korán indul fejlődésnek. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy hiába a korai tavasz, a márciusi, áprilisi hidegbetörések nem maradnak el, és még április utolsó dekádjában is előfordulnak nem csak talajmenti, hanem akár két méteres magasságban mért fagyok is. 

- Az idő előtt elkezdődött fejlődés miatt ezek a fagyok már olyan fenológiai fázisban - virágzáskor illetve a terméskezdemény vagy akár a termés fejlődésekor - érik a gyümölcsfákat, amikor sokkal inkább fagyérzékenyek, mint a fejlődésnek egy korábbi stádiumában. Az idén is nagy eséllyel számíthatunk még fagyokra, hiszen még csak március eleje van – hívta fel a gazdálkodók, kertművelők figyelmét Erdődiné Molnár Zsófia. 

Taskó József mezőgazdasági vállalkozó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke megerősítette, hogy már februárban megindult az élet a vetésekben és a gyümölcsösökben is. 

- Ez az időjárás gondokat fog okozni, a vegetáció beindult, főleg a szántóföldi kultúráknál, de a kertészetinél is. Több növénynél, mint a szőlő vagy a kajszibarack, elindult a rügypattanás, sőt, már itt-ott a virágok is megjelentek. Ez a későbbiekben problémát okozhat, hiszen még jöhetnek komolyabb lehűlések, fagyok, amelyek a korai virágokat károsíthatják, akár a termést is elvihetik – ismertette a NAK vármegyei elnöke. Hangsúlyozta, amit most látunk a természetben, az az állapot egy hónappal később lenne normális. Egy jó hónappal korábban jött a tavasz. Ennek meg lehet a böjtje. 

- Már maga a nagyon enyhe tél is probléma, mivel a kártevők át tudnak telelni, nem pusztulnak el a hidegtől. Nem csak a rovarokra gondolok, nagyon nagy kárt csinált a mezőgazdaságban tavaly ősszel egy másik kártevő is, a pocok. A pockokat szerencsére gyérítette a csapadékos tél, mert a földben fészkelő állat nem szereti a nedves környezetet, és jó szolgálatot tettek a ragadozómadarak is, mint az egerészölyvek, baglyok, amelyek nagyon sok ilyen kártevőt összeszednek – sorolta az elnök. 

Pozitívumokra is felhívta a figyelmet, a korábbi emlékezetes aszályok után most nincsen probléma a földek vízellátásával. Tél végére jól átáztak a talajok, a nedvesség a megfelelő mélységekig is leszivárgott. Jelenleg küzd a mezőgazdaság egy kis belvízzel, főleg a folyók melletti földeken, ártereken, például a Bodrog-közben, a Takta-közben, Dél-Borsodban, de a szakember szerint jobb egy kis belvíz, mint egy olyan aszály, mint a 2022-es volt. 

- A nagyobb veszély most az, hogy még jöhetnek fagyok és elfagyhatnak a már kinyílt virágok. Ez elsősorban a kertészeti kultúrákat érintheti, a szántóföldi növényeket kevésbé. A repcénél lehet gond, ha a virágzási időszakában jönne egy erősebb fagy – mutatott rá Taskó József.

A gyors melegedés miatt a tavaszi munkák is besűrűsödnek, mint a metszés, az első permetezések a gyümölcsösökben, illetve a szántóföldi teendők, mint a fejtrágyázás a búzánál, káposztarepcénél, ősziárpánál és más kalászosoknál. A repcénél a meleg miatt máris megjelentek azok a kártevők, mint például a szárormányos, amelyek ellen védekezni kell. Sőt – figyelmeztet a szakember – lassan el kell kezdeni a tavaszi vetésű kalászosok – árpa, zab – ütetését is, amint a talajállapot és az időjárás engedi.