A klímaváltozással számos szélsőséges időjárási jelenségnek lehetünk tanúi az utóbbi időben. Egyre többször tapasztalható az is, hogy a meteorológiai szolgáltató veszélyjelzést, vagy riasztást ad ki, aztán még aznap visszavonja. Felmerült bennünk a kérdés, hogy mindezek fényében, mennyire megbízható a meteorológiai előrejelzés napjainkban, amikor akár egy napon belül is rendkívül sokat változhat az időjárás. Ennek jártunk utána. 

Nyolc-tíz napra előre

„A modern időjárás-előrejelzés is méréseken és a megfigyeléseken alapszik. A légkör jövőbeni állapota ugyanis nagyon erősen függ a jelenlegi állapotától, olyannyira, hogy ezek nélkül semmit sem mondhatunk a jövőre nézve” – válaszolta megkeresésünkre a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. Időjárás-előrejelző Osztálya. 

„A légkör fizikája és az azt leíró bonyolult egyenletrendszer a múlt évszázad óta ismeretes, de mivel matematikailag egyértelműen nem megoldható, csak közelíteni lehet a megoldást. Az informatika fejlődésével ugyanakkor egyre többfelé terjedtek el napi használatban is, úgynevezett numerikus, tehát számszerű modell-előrejelzések. Ezek egy része globális, hiszen a légköri folyamatok az egész Földre kiterjednek. Léteznek regionális modell-előrejelzések, amelyek nálunk jellemzően a környező, szomszédos országokat fedik le. Ezekből a modell-előrejelzésekből dolgozik a meteorológus: keresi azokat a – fejlődő, erősödő vagy éppenséggel leépülő, gyengülő  légköri objektumokat, amelyek az adott területen az elkövetkező 8-10 napban alakíthatja az időjárást” – számoltak be a HunaroMet munkatársai. 

Eltérő változók összessége

Elmagyarázták, hogy egy meteorológiai előrejelzés összetett, hiszen egy adott pont, térség, ország, vagy terület megadott időszakra – hét, nap, napszak, vagy óra - vonatkozó időjárási elemeit tartalmazza. Ezek között lehetnek felhőzeti- és csapadékviszonyok, hőmérséklet, valamint szélirány, és -sebesség. Ebből fakadóan a pontosság kérdése is komplex. Az egyes meteorológiai változók előrejelezhetősége ugyanis más és más.   

„A hőmérsékletet például könnyebb előrejelezni, mint azt, hogy lesz-e csapadék, és ha lesz, akkor hány milliméter fog esni. Vagy akár azt, hogy hány méteren lesz a felhőalap, és mennyi lesz a felhőzet mennyisége egy adott pont felett. Vannak még nehezebben előrejelezhető elemek, ilyen havazás vagy ónos eső jelensége, azok mennyisége, a jelenségek időbeli lefolyása” – sorolták. 

Hegyvidéken bizonytalanabb

Kifejtették, hogy az említett jelenségeknél tudniuk kell, hogy lesz-e csapadék biztosan, és ha ez megvan, akkor ahhoz milyen hőmérsékleti profil tartozik. Az előrejelzett és a valós hőmérséklet között mérési hibahatáron (0,5 fok) belüli – akár egy-két tized fokos – eltérés halmazállapot-váltást eredményez, azaz eső helyett hó hullik.

„Szintén fontos tényező az időtáv. Nem mindegy, hogy 10 napra előre, vagy másnapra kell előrejelzést készíteni. Ökölszabály, hogy minél későbbi időpontra szeretnénk előrejelzést, annak a beválása egyre rosszabb lesz.  Az időjárási helyzet ugyancsak befolyásolhatja az előrejelzés pontosságát. Változékony idő esetén alacsonyabb lehet az előrejelzés beválása, mint stabilabb, nyugodtabb időjárási helyzetben. Az előrejelzés és a valóság közötti akár csak 10 km-es eltérés mondjuk egy ciklon esetében nagy különbségeket jelent egy-egy adott pontban, ami nyilvánvalóan negatívan hat a bejósolhatóságra” – részletezték. 
Hozzátették, hogy az Észak-magyarországi régióban a változatos domborzat kissé megnehezíti a pontos előrejelzés készítését, mivel a hegyek gyakran sajátos mikroklímával rendelkeznek. 

Még aznap visszavonhatják

Tudatták, hogy a HungaroMet Nonprofit Zrt.-nek létezik veszélyjelző rendszere: a kritériumrendszer ITT érhető el. Megosztották, hogy vannak olyan elemek, amelyeknél csak figyelmeztető előrejelzések készülnek, és vannak olyanok, amelyeknél riasztások is. A teljesség igénye nélkül, készül figyelmeztető előrejelzés zivatarra, felhőszakadásra, ónos esőre, nagy csapadékra, tartós, sűrű ködre, széllökésre, extrém hidegre, magas középhőmérsékletre Továbbá olyan meteorológiai elemekre, amelyek veszélyeztethetik az élet-, illetve vagyonbiztonságot.
„A figyelmeztető előrejelzések és riasztások esetén is, amennyiben aznapra már nem várható az adott veszélyes jelenség, akkor visszavonjuk a jelzést” – fűzték hozzá. 

Egyre pontosabb előrejelzés

„Azt látjuk egyébként, hogy világszerte és folyamatosan javulnak a beválási mutatók. Az időjárás-előrejelző modellek egyre jobbak, de mivel az évek során a társadalmi igények is növekedtek, ezért ez a fejlődés a meteorológusok megítélésén nem feltétlen mutatkozik meg” – summázták.